Több száz tonnányi magyar áru kerülhet külföldre úgy, hogy nem szerepel az ekáerben. Ha például valaki 500 kilogrammnál kevesebb úgynevezett kockázatos terméket, például gyümölcsöt szállít külföldre, nem köteles ekáerszámot kérni, csak a határszint fölött. Ha viszont nem kockázatos termékről van szó, akkor a határ följebb van, csak a 3,5 tonna fölötti kamionok fuvarozásához kell ekáerszámot kérni.
A lényeg, hogy a megjelölt szintek alatt elég könnyű csalni. Az Mno.hu cikke szerint idén például különösen sok magyar meggy jutott ki a külföldi piacokra, egyebek mellett épp az ekáer rendszerben lévő kiskapunak köszönhetően. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint 20-25 ezer tonna meggy lépte át a határt idén, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna ilyen gyümölcs hagyja el az országot. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy többtonnányi árut a rendszert kijátszva, 3,5 tonna alatti gépjárművekkel szállítottak át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig.
Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az ilyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna.
Cikkünk megjelenése után az NGM kiadott egy hosszú közleményt az ekáerről, alább változtatás nélkül közöljük:
Az EKÁER élesüzeme 2015. március 1-jével indult. A kormány elegendő időt adott a vállalkozásoknak a felkészülésre, hiszen az idei év első két hónapjában a NAV nem bírságolt, hanem jogszabályértelmezéssel, gyakorlati ismeretekkel segítette a közúti fuvarozásban érintett vállalkozásokat.
A 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szöveg a kockázatos élelmiszerekre (pl. a meggyre is) még jóval alacsonyabb értéket, illetve súlyhatárt tartalmazott. Az akkori szabályozás a súlyhatárt 200 kg-ban, az áru értékét 250 ezer forintban határozta meg. Azonban a piaci szereplők, szakmai szervezetek tiltakoztak. Álláspontjuk szerint ez az alacsony értékhatár a mezőgazdaságban ténykedő kisvállalkozásokat olyan adminisztrációs teherrel sújtja, amely akár a vállalkozásuk végét is jelentheti. A gazdasági tárca éppen ezért az élesüzem hatályba lépése előtt lényegében duplájára emelte a kockázatos termékek EKÁER mentességi súly- és értékhatárát.
Jelenleg a mentességi határok kockázatos termékeknél egységesen 500 kg, illetve 1 millió forint. A súly-, illetve értékhatárok alatti szállítások pedig a szabályozás értelmében nem bejelentéskötelesek az EKÁER-ben – igazodva a gazdasági szereplők adminisztrációs terheinek csökkentési igényéhez.
Amennyiben a szakmai szervezetek álláspontja időközben megváltozott, és már az adminisztrációs tehernövekedés a kisvállalkozóknál nem szempont, akkor természetesen a gazdasági tárca nyitott arra, hogy visszaállítsa az eredetileg is megállapított alacsonyabb határértéket. Hiszen minél kevesebb kivételt tartalmaz az EKÁER, annál zártabb a rendszer, és annál több adat segíti a kockázatelemzést.
A NAV ellenőrzési rendszere zárt, hiszen nemcsak az EKÁER adatok állnak a kockázatelemzők rendelkezésére. A NAV pedig az adatbázisok összevetésével dolgozik. Az mára már közismert, hogy az EKÁER-ellenőrzések elsősorban épp az EKÁER-szám nélküli gépjárműveket érintik. Az utakon folyamatosan jelenlévő pénzügyőrök a 3,5 tonna alatti járműveket is megállatják, és ellenőrzik a szállítmányt.
A kiválasztásban a NAV rendelkezésére álló adatok, az útdíjnyilvántartással összefüggésben érkező adatok (kamerák, ellenőrző mérleg) is segítenek. Így például, ha ugyanazon az útszakaszon – az útdíjnyilvántartó adataiból megállapíthatóan - többször fordul egy kisteherautó, amelyről a NAV nyilvántartásából kiderül, hogy pl. egy nagyüzemi almatermelő cég tulajdonában van, akkor biztosan számíthat arra, hogy a pénzügyőrök megállítják.
Amennyiben EKÁER szabályokat nem sértett, mert minden egyes fuvar értékhatár alatti volt, akkor a bevallások utólagos vizsgálatot végző revizorok fogják majd górcső alá venni azt, hogy vajon a bevallásában szereplő adatok a valóságnak megfelelnek-e, vagyis az eladott almákból származó jövedelem után a közterheket szabályosan megfizette-e. Ha nem, akkor nemcsak az eltitkolt adót (szaknyelven: adóhiányt) kell megfizetnie, hanem a késedelmi pótlék mellett az adóhiány 200%-át is, mint adóbírság.
Nem igaz, hogy EKÁER mentesen a rendszert kijátszva szállították volna ki a meggyet az országból. Romániába 2015. március 5. és 2015. október 5. között 546 tételnyi bejelentés történt összesen 2 062 528 kilogrammnyi, túlnyomó részt meggyre, de esetenként cseresznyére, szilvára és kajszibarackra vonatkozóan. Lengyelországba ugyanebben az intervallumban 225 tétel bejelentés történt összesen 4 349 996 kilogramm zömében meggyre, de cseresznyére is. A mennyiségi adatok hozzávetőlegesen megfelelnek a Magyar Nemzet cikkében szereplő adatoknak, tehát a kiszállított meggyet a lapban nyilatkozó Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács állításával ellentétben bejelentették az EKÁER-be.
Ráadásul ha a magyar adózó ÁFA-visszaigénylést szeretne kérni a közösségi termékértékesítés kapcsán, akkor vélelmezhetően tett volna EKÁER-bejelentést. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerben jelenleg 52 790 cég regisztrált, akik a mai napig több mint 8,5 millió szállítmányt jelentettek be. A fentiek alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók eleget tesznek EKÁER bejelentési kötelezettségüknek és nem a rendszer kijátszására törekszenek. Az ügyfelek felkészültek, elfogadták, megfelelően alkalmazzák, és a piac szereplőinek pozitív visszajelzése alapján jelentős tisztulás mutatkozik a kereskedelem területén.
A rendszer iránt annyi uniós tagállam érdeklődött, hogy a NAV nyáron két napos konferenciát tartott az érdeklődő tagállamok adóhatóságainak. A résztvevők között a visegrádi négyek mellett Nagy-Britannia és Finnország képviselői is voltak. Az érdeklődés azonban akkora, hogy szükséges ősszel egy újabb nemzetközi EKÁER-konferenciát összehívni.