Az ország egyik leggazdagabb emberének csalási ügye legalább olyan kalandos, mint az élete. Ismerősei egy része azt mondja, hogy Szeremley Hubát az a Sárkány "Sámándob" Sándor dobta fel, aki a milánói expó magyar pavilonját is "tervezte". Mások arra gyanakodnak, hogy most csattan a borászon az ostor, amiért sosem támogatta a Fideszt. Biztosat viszont nem tud senki, a borász környezetének sem nagyon mesél a dologról. Az ügy, amiben egyelőre csak kérdések vannak.
Jelentős értékre kiterjedő, üzletszerűen elkövetett csalás miatt nyomoznak Szeremley Huba, az ország egyik legismertebb, nemzetközileg is jegyzett borásza és társa, egy szegedi férfi ellen. Szeremley jelenleg lakhelyelhagyási tilalom mellett a család régi, badacsonyi birtokán van, nem áll szóba a sajtóval, a társa előzetes letartóztatásban van.
Egyelőre nagy a hallgatás a történtekről; a sajtóban megjelent egyik elmélet szerint Szeremley sok pénzt bukott a brókerbotrányban, megjelent nála egy addig ismeretlen férfi, aki azt állította, hogy vissza tudja szerezni a pénzét, de inkább Szeremley nevét kihasználva átvert embereket. Ez a történet nagyon valószínűtlennek tűnik; elég hihetetlen,
Telefonon meg is kerestük Szeremleyt, de egyelőre nem akart nyilatkozni, és az ORFK sem akart többet mondott többet annál, hogy zajlik egy ilyen nyomozás.
Egyelőre azt sem tudjuk, pontosan mi az az ügy, ami miatt nyomoznak, és ami még furcsább, Szeremley erről a közvetlen családjának, barátainak sem számol be. Állítólag egy-két mondattal lekeveri a témát, és titokzatosan csak annyit mond, hogy "ez egy sakkjáték, és mint minden partinak, egyszer ennek is vége lesz". Ha szóba kerül a téma, Szeremley azt is szokta mondani, hogy
ha egy ember bemegy egy labirintusba, biztos, hogy máshol jön ki, mint ahol belépett.
A borász titkolózása is hozzájárul ahhoz, hogy vad találgatások jelenjenek meg az ismerősei körében. Az egyik, az Indexnek több helyről is mesélt teória szerint a borászt az a Sárkány Sándor dobta fel, aki Szőcs Gézával a milánói expó sok kritikát kiváltó magyar pavilonját is kitalálta. Szeremley környezete szerint Sárkány az utóbbi időben többször próbálkozott már besározni Szeremleyt.
A konfliktus abból fakad, hogy Sárkány hosszas, konfliktusokkal terhelt időszak után válik a feleségétől, aki Szeremleyhez menekült, ő pedig befogadta. Sárkány viszont ezt nem nézte jó szemmel, többször megjelent a Szeremley-birtokon, volt, hogy ki kellett dobni, a borászt fel is jelentette. Ez azonban önmagában még nem magyarázza, hogy miért kezdtek nyomozást Szeremley ellen.
Sárkány Sándor egyébként a 2015-ös világkiállítás magyar részéért felelős Szőcs Géza felfedezettje volt, az államtitkárnak köszönhető, hogy országosan ismert lett. Szőcs az építészszakma más meggyőződése ellenére végigmenedzselte Sárkány sámándobos ötletét a szakmai fórumokon.
A színházi szakemberként bemutatott Sárkány ezután bekerült az állami tulajdonú Carpathia Kft.-be, de fellépése miatt mindenütt konfliktusok alakultak ki: a cégben is feszültségek jelentkeztek, távozott az egyik cégvezető, és áprilisban a megbízott szakmai tervezők is nyilvános közleményben határolódtak el tőle. Úgy tudjuk, hogy Sárkány Sándor ellen Szeremley feljelentése alapján büntetőeljárás is folyamatban van a tapolcai bíróság előtt rágalmazás és garázdaság miatt.
Sárkány az Indexnek azt mondta, hogy a borász bosszúból vette magához családját, mert minőségi problémák miatt a kérése ellenére sem vitték ki az "ihatatlan borait" a világkiállításra.
De nem csak Sárkány bosszújáról szóló különös történet terjed a Szeremley-ügyben, a borász köréből vannak, akik az ügy részleteinek ismerete nélkül is egyből a legfelsőbb politikai szinteken keresik a nem túl életszerű, de valamiért mégis pletykaként keringő választ, mint ahogy arra időnként maga Szeremley is hajlamos. Az üzletember szűk körben ugyanis állítólag többször - főleg az utóbbi időben - beszélt arról, hogy a "Fidesz sosem köszönte meg neki, hogy nem támogatta őket", mesélte egyik bizalmasa.
Valójában nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy Szeremley nem támogatta a Fideszt, hanem hogy kétszer is az ellenlábasai mellé állt. Ő volt az is, aki 2002-ben lényegében opciós vásárlási jogot szerzett a Független Kisgazdapárt székházára, kifizetett 200 millió forintot, amiből a kisgazdák kampányolni tudtak az országgyűlési választások előtt.
"Torgyán József politikai tevékenysége, szerepvállalása egyértelműen a polgári kormány ellen irányul, tevékenységével a posztkommunistákat segíti, erősíti. (...) Joggal feltételezhető, hogy minden rendelkezésre álló pénzforrást a továbbiakban is erre fog felhasználni" – idézett 2002-ben az Élet és Irodalom egy levélből, amit Demeter Ervin, akkori fideszes képviselőtől kapott Szeremley.
Bizonyára szándékod ellenére, de immáron Szeremley feliratos lőszerekkel fogják a kisgazdák a mellékelve bemutatott lövöldözést folytatni
– zárult az írás, amire Szeremley akkor csak úgy reagált, hogy "kapott ő ennél cifrább levelet is a Miniszterelnöki Hivatalból", a székházfoglaló a legfelsőbb szinteken is kicsapta a biztosítékot.
Szeremley később elszámolási vitába keveredett Torgyánnal, csúnyán összevesztek, pedig korábban jó barátok voltak. Pár év múlva, 2005-ben aztán megalapította a Magyar Gazdák és Polgárok Pártját, ami sosem jutott be a parlamentbe, viszont idén áprilisban, a tapolcai időközi választásokon a Jobbik jelöltje, Rig Lajos mellé álltak.
Senki sem gondolja, hogy a Jobbik ezért ütötte volna ki Tapolcán a Fideszt, viszont ez is egy szimbolikus gesztus volt, még ha Szeremley formálisan nem is vállal pozíciót a pártban. Az üzletember több interjúban is egyértelművé tette már, hányadán áll a Fidesszel:
Én ezt a sárga narancsot nem egyszer, nem kétszer meghámoztam, és belül néha vérvörös volt, savanyú volt, és tele volt magokkal.
Ennek ellenére Szeremley közeli, mondhatni baráti kapcsolatot ápol például Matolcsy Györggyel, vagy éppen a szintén Orbán-közeli üzletembernek tartott Wáberer Györggyel.
A fideszes bosszú teóriája egyébként már csak azért is hangzik vadul, mert Szeremley évek óta nem akkora tényező az üzleti életben, és bár a tapolcai vereség fájt Orbánéknak, ők sem gondolhatták, hogy a Magyar Gazda és Polgár Párt miatt kaptak ki simán áprilisban. A mostani rendőrségi ügyet övező találgatások azonban jól mutatják, ismerősei semmit nem tartanak elképzelhetetlennek, ha Szeremleyről van szó.
Szeremley kalandos életútjának összefoglalásához kis túlzással a teljes Indiana Jones-sorozat is kevés lenne. Korábbi portréi alapján, felmenői között van, aki a balatoni vidéket védte a töröktől, egy másik pedig rézkarcokkal illusztrált könyvet jelentetett meg a Balatonról.
Ő maga először teológiát hallgatott Budapesten, majd három évig szenet, salakot lapátolt az Egyesült Vegyi Műveknél, hogy fizikai munkásként bejuthasson az orvosi egyetemre.
1965-ben beperelte az államot, amiért osztrák felesége miatt állandóan "packáztak" velük a hatóságok. 1967-ben úgy látta, hogy itthon nincs esélye karrierre, ezért eladta betétkönyvön nyert Wartburgját, lakását, kajakját és vitorláshajóját, és egy barátja segítségével megszervezte, hogy kismotoros repülőgép várja az osztrák–magyar határnál.
Bécsben nem vették fel orvosira, helyette gépészmérnöknek tanult. Az osztrák fővárosban metróhálózaton dolgozott, közben levelezőn szociológiára járt.
A hatvanas évek végén járt először Nigériában, ahol későbbi vagyonát megalapozta. Épített ott iskolát, tejüzemet és malmot a Szahara lábánál. Felhúzott csirke-, liba-, kacsafarmokat, állami megrendeléseket is kapott: távvezeték-hálózatokat épített, valamint gyárakat, üzemeket tervezett.
Sok barátot szereztem Afrikában
– mondta magáról, a 2000-es évek elején 1300 embernek adott munkát csak Nigériában. Az országban politikusokkal is közeli kapcsolatba került, a legutóbbi nigériai választások éjszakáján szkájpon élő kapcsolatban volt az egyik kormányalakításra esélyes párt elnökével.
Afrika mellett a Közel-Keleten is felbukkant, a 70-es évek közepétől hét évig élt perzsa területen, a 2000-es évek elejéig voltak ott üzleti beruházásai. Állítása szerint kezdetben csupán a zoroasztriánus vallás iránt érdeklődött, de aztán silókat, víztartályokat kezdett építeni, majd növénytermesztésbe kezdett a sivatagban, ezen a területen is részsikereket ért el.
Szeremleyt sokáig az ország leggazdagabb emberei között emlegették, a vagyonát 20-22 milliárd forintra becsülték, de szerinte ez távol áll a valóságtól. Ő azt állította, hogy valójában csak 3,5 milliárd forintja volt a csúcson. Ugyanakkor sosem titkolta, hogy Badacsonyban van neki gyémánttal kirakott borospincéje, arról is ő mesélt, hogy egyszer Budapesten feltörték az autóját, amiben 50 millió forint készpénz parkolt egy sporttáskában.
Többen mondják, hogy Szeremley teljesen elszegényedett és leépült az utóbbi években. Egyik volt felesége a váláskor egy kastélyt vett el tőle, a borász már rég eladta helikoptereit, az általa alapított családi cégből is kiszállt. Néha egy tapolcai panelban látják, lerobbant autóval jár. A hozzá közel állók szerint a teljes elszegényedés nem igaz, csak igyekezett mindent átíratni gyerekei nevére, mert félt attól, hogy politikai haragosai elszedik a vagyonát.
Ami a Céginfó.hu adataiból látszik, hogy Szeremley Huba valóban több tisztségét otthagyta az utóbbi években, ezeknek egy részét pedig családtagjai viszik tovább. 2013 óta nem visel már tisztséget a Csángó Pince Kft.-ben, az Első Magyar Borházban, és már tulajdonosként sincs jelen. Nem tulajdonos már sem az MZ/X, sem a TRAD-MED Kft.-ben sem.
Már több mint tíz éve nem vesz részt az azóta a Quaestorhoz és végelszámolás alá került Kenese Golf Projekt Kft.-ben, tíz éve nem tölt be tisztséget az egyébként rendben működő Sunflower Zrt.-ben és a Katélyszálló-Szidónia Röjtökmuzsaj Kft.-ben sem, de jogutód nélkül megszűnt a Csodakert Kft. és az ITCC Idex Kft. is, amelyben Szeremley a kétezres évek elején, kilencvenes évek végén még tulajdonos volt. Jogutód nélkül szűnt meg a tulajdonában álló Aranyhajó-2002, a hozzá kötődő Borfalu Kht. idő közben nonprofit kft.-vé alakult, majd felszámolás alá került.