Nem is olyan rég, 2010-ben még több mint 26 ezren fordultak munkaügyi bírósághoz, tavaly pedig már csak alig 14 ezren, derül ki a Gazdasági Rádió interjújából. Lőrincz György munkajogász válaszolt a kérdéseikre, de szerinte nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy mi történt. 

Nagyon optimistán mondhatnánk azt, hogy elképesztően jobb és okosabb emberek lettünk, és annyi történt csak, hogy sokat javult a munkaügyi szabályok betartása. De ennek Lőrincz szerint ellentmond a tapasztalat és nem mellékesen az ellenőrzési eredmények is.

Abban nem történt változás, hogy amíg munkaviszonyban áll a dolgozó, addig nem ajánlatos beperelnie a munkaadóját. Leginkább azért, mert hamar kirúgják az elégedetlen dolgozót. De ez régebben is így volt.

Inkább attól tartanak a dolgozók, hogy a vesztes per miatt akár fizethetnek. De miközben általában a magasabb keresetűek mennek jellemzően perre, az alacsonyabb és átlagos keresetűeknek van kedvezményük egy vesztes pernél befizetendő illetéknél. 

Azt is meg letehet tudni, hogy az egyenlő bánásmód megsértése miatti ügyek jellemzően hátrányos faji megkülönböztetés miatt indulnak, főképp romák ügyében. De sok nemi megkülönböztetéses ügy is volt, ahol nőket, kismamákat ért hátrány csak emiatt. Ezeket az ügyeket pedig könnyebb bizonyítani is egy átlagos munkaügyi problémához képest.