Azért adják el az állami földeket, mert a különböző kormányok alá tartozó menedzsmentek úgyis szétlopnak mindent a mezőgazdaságban. Lázár János különös nyíltsággal beszélt a héten arról, hogy az állam mennyire rossz gazda, majd elrendelte 22 állami erdészet vizsgálatát. A Volkswagen elég drasztikus lépésekre készül, egyre kevesebb a mélyszegény, továbbra is rengeteg a munkanélküli fiatal, tőzsdére megy a Waberer's.
A kormány éppen az az egyik legnagyobb projektje, hogy még az idén túladjon az állami tulajdonban lévő szántóföldek nagy részén. Ezzel elég nagy késésben is vannak, mert mint a héten kiderült, október helyett csak novemberben kezdődhetnek majd el az árverések az állami földekre.
De miért is kell eladni az állam megmarad földjeit? Az ellenzéki pártok szerint azért, hogy a vidéki fideszes erős embereket még jobb helyzetbe hozzák. Ebben akkora az egyetértés, hogy a földkérdésben olyan dolog történt a héten, ami még nem volt:
Ez a példátlan ellenzéki összefogás viszont elég kevés tüntetőt mozgatott meg.
Lázár János szerint viszont nem erről van szó, hanem az állam egyszerűen rossz gazda, és ezért, ahogy a miniszterelnökséget vezető miniszter egy bizottsági ülésen mondta, hogy
Szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket.
A miniszter szerint a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment csinálja ezt, a fideszes alatt pedig a fideszes. Később azt mondta, hogy ő csak a közvélekedésnek adott hangot, nem azt mondta, hogy ez így is történt.
Egy területen viszont elég gyanús, hogy mégiscsak szétloptak dolgokat: az állami erdőgazdaságokban. Az Index birtokába került a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss feljegyzése, amely hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta, amik összesen 1 millió hektár erdőt kezeltek.
mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből. Az erdészeteknél
Miután a cikkünk megjelent a hat vizsgált erdőgazdaságról, az MTI arról írt, hogy a Kehi Lázár János utasítására mind a 22 állami erdészetre kiterjeszti a vizsgálatot .
Nem csillapodik a Volkswagen-csoport botránya. Hétfőn például kirúgtak a cégtől két német mérnököt. Meghatározó szerepük volt ugyanis azoknak a dízelmotoroknak a kifejlesztésében, amik egy okos szoftverrel érzékelték, ha tesztelik a károsanyag-kibocsátásukat, és a méréseken kívül sokkal többet pöfögtek a levegőbe, mint a teszteken. Ulrich Hackenberg és Wolfgang Hatz nem sokkal az után került a kutatás és fejlesztési részleg élére, hogy Martin Winterkornt 2007-ben kinevezték a Volkswagen vezérigazgatójának. A két férfi szerepét a hatóságok is kiemelten vizsgálják.
A német hatóságok azt is próbálják feltárni, hogy ki és mit tudhatott az évtized eddigi legnagyobb vállalati botrányáról. Csütörtökön ezért a VW wolfsburgi központjában és több másik telephelyén is razziáztak és adathordozókat foglaltak le.
A VW-nál közben azon tanakodnak, hogy mit is lehetne csinálni a lebuktatott motorokkal, a német közúti hatóságnak a héten elküldtek egy tervet, hogy hogyan alakítanák tényleg környezetbaráttá a csaló dízelmotorokat. Ha a hatóság rábólint a javaslatokra, akkor
A 2 literes dízelmotorral szerelt autóknál csak a motor szoftverjét kell kicserélni, de az 1,6 literes motorúaknál komolyabb beavatkozásra lesz szükség, ami kocsinként 300-400 euróba kerülhet. Ilyen autóból viszont csak Európában 3,6 millió van, így csak ezeknek a kijavításáért 1-1,44 milliárd eurót fizethet a VW.
A héten az új vezérigazgató, Matthias Müller 20 ezer dolgozó előtt elmondta, hogy a botrány miatt felülvizsgálják az összes tervezett beruházást a cégnél, a nem létfontosságú beruházásokat mind törlik vagy elhalasztják. Ez nem lesz fájdalommentes, de a VW mindent megtesz azért, hogy feltárják a dízelbotrányt és utána megint jó és biztos munkahely lehessen a Volkswagen.
A kisbefektetők mindenesetre bíznak benne, hogy a német ipar egyik legfontosabb cége idővel helyre áll, és így a részvényei is sokat érnek majd. Ezért most a legnagyobb német értékpapír-forgalmazó cégek 15 millió ügyfele 7-10-szer annyi VW részvényt vesz, mint a botrány kirobbanása előtt. Bár logikus, hogy a VW részvények egyszer majd magukra találnak, a profi befektetők azért még nem ajánlják, hogy az ember minden pénzét VW részvényekre költse, mert nem tudni, mekkora bírságokat kell majd a VW-nak fizetnie és hogy mennyibe kerül az összes érintett autót kijavítani.
A Világbank legfrissebb jelentése szerint elég jól haladunk afelé, hogy felszámoljuk a mélyszegénységet a világban, hiszen ma 1,2 milliárddal kevesebben élnek napi kevesebb mint 1,25 dollárból a világon, mint 1990-ben.
Ez tényleg hatalmas eredmény, azonban mielőtt nagyon elkezdenénk örülni, két dolgot tudnunk kell. Az egyik az, hogy bár egyre kevesebben vannak azok, akik naponta 1,25 dollárból élnek, de az ember még akkor is nagyon szegény, ha napi 2-3 dollárból kell megélnie, ilyen emberből pedig még mindig nagyon sok van.
A másik pedig, hogy a Világbank szerint nagyon sok olyan dolog van a világban most, ami megfordíthatja azt a pozitív trendet: például a lassuló világgazdaság, a pénzpiacok kilengései, a háborúk, a fiatalkori munkanélküliség (amiről szintén írtunk a héten) és a klímaváltozás hatásai.