Október 20-án van a statisztika világnapja, ezért a KSH összeállította, hogy nagyjából hogy néz ki egy átlagos magyar család napja számokban. Alvás, munka, iskola, lakás, pénz, közlekedés, kommunikáció, étel-ital és szabadidő: a KSH adatai alapján ezekről mind kiderül valami érdekes.
Magyarország népessége átlagosan 517 percet, tehát 8 órát és 37 percet tölt alvással. A nők átlagosan kicsit többet, 6 perccel többet alszanak, mint a férfiak, pontosan 519 percet. A fővárosiak viszont kevesebbet pihennek: 507 percet alszanak átlagosan.
Mivel száz magyar családra átlagosan 107 gyermek jut, egy átlagos család létszáma nem éri el a négy főt (a pontos szám 3,68 fő, de ez így lélektelen kifejezése a jelenségnek). A családok nagyjából egyharmadában nincs gyerek.
| A családok összetétel és a gyermekek száma szerint, 2011 | |||||
| Család összetétele | Egy gyerek | Két gyerek | Három gyerek | Nincs gyerek | Összesen |
| Házaspár | 497 813 | 388 598 | 140 985 | 744 571 | 1 771 967 |
| Élettársi kapcsolat | 118 002 | 60 663 | 35 065 | 191 069 | 404 799 |
| Egy szülő gyermekkel együtt | 353 096 | 141 314 | 42 204 | – | 536 614 |
| Összesen | 968 911 | 590 575 | 218 254 | 935 640 | 2 713 380 |
Az iskoláskorú gyerekek reggelente iskolába mennek: évente csaknem 2 millió diák teszi ezt meg nap mint nap. A szülők pedig dolgozni mennek, ha van munkájuk: ilyenje a 15–64 évesek 61,8 százalékának, 4 millió 70 ezer embernek volt 2014-ben.
Magyarországon kevésbé elterjedtek az atipikus foglalkoztatási formák, a munkavégzés hagyományosan teljes munkaidős munkavégzést jelent, így a foglalkoztatottak csupán hat százaléka dolgozik részmunkaidőben. A munkavégzés hossza teljes munkaidő esetén ténylegesen 39,3 órát jelentett egy héten az elmúlt évben. A legtöbb ember
ez a három szektor gondoskodott az összes dolgozó 45 százalékának foglalkoztatásáról 2014-ben. A munkanélküliek átlagos száma 2014-ben 343 ezer fő volt.
A lakóhelyétől különböző településre jár dolgozni a foglalkoztatottak 30,1 százaléka, változó helyeken dolgozik 3,9 százalékuk: így több, mint egyharmaduk ingázik naponta. A fővárosban 2014-ben a BKV-zók legnagyobb arányban (53 százalékban) buszoztak, 21 százalék villamossal utazott, 18 százalék metrón és földalattin, 4-4 százalék pedig trolibuszon, illetve a HÉV-en utazott. A tavalyi év során összesen 2,1 milliárd utazást regisztráltak a magyarországi közlekedési cégek.
Autóval viszont az európai átlaghoz képest kevesen járnak: 2014 végén az ezer főre jutó személygépkocsik száma 315 volt Magyarországon.
A kézhez kapott – családi kedvezmény nélküli – nettó átlagkereset havi összege 155 ezer 700 forint volt 2014-ben. A gyerekes családok fogyasztása egy főre egy évre számítva 653 ezer forint. (A három és több gyermekes családoknál az egy főre jutó éves kiadás ennek csak 78 százaléka). Átlagosan egy napra és egy főre ez 1800 forintot jelent, amiből közel 400 forint jut élelmiszerre. A legtöbbet (22–22 százalék) az élelmiszer és a lakás fenntartása emészti fel. Közlekedésre 13, kultúrára, szórakozásra 7,6, hírközlésre 7, ruházatra, lábbelire a jövedelem 4,8 százaléka megy el.
A gyerekes családok egy főre számolva minden élelmiszerfajtából kevesebbet fogyasztanak az átlagnál. A leginkább a gyümölcslé és tejfogyasztásuk közelíti meg az átlagot (80, illetve 70 százaléka), a gyümölcsből, zöldségből és cukorból azonban csak kicsit többet fogyasztanak, mint az átlag fele. Több mint az ötödük (20,7 százalék) számít jövedelmi szegénynek, ami magasabb az átlagnál (14,6 százalék).
Magyarországon 2015. január 1-én 4 millió 415 ezer lakást tartottak számon, ebből 126 ezer volt önkormányzati tulajdonú. A lakások többsége 2–3 szobás, ilyen lakásokban az itt élők közel 70 százaléka lakott, további 20 százalék négy és több szobás. A lakások átlagos alapterülete az ország egészére nézve 77 négyzetméter volt, ami területenként változó: míg Budapesten egy átlagpolgár 64 négyzetméteren lakik, addig a többi városban 76, a községekben pedig 88 négyzetméter az átlagos lakás mérete.
Az átlagmagyar átlagosan összesen 275 percet (vagyis 4 óra 35 percet) foglalkozik a hobbijával naponta. Ebből 20 perc jut olvasásra, és 139 perc a tévére. A tévénézésre fordított idő, különösen a fiatalok körében (2000 és 2010 között) csökkent, miközben egyre több időt köt le az internet.
Az internetezésre fordított idő a 15-19 évesek körében 2010-ben megközelítette a tévézésre fordított idő egyharmadát, azonban átlagosan még mindig sokkal többet tévézünk mint internetezünk. Az átlagos internetezéssel töltött idő 2010-ben 20 perc volt, azóta valószínűleg jelentősen nőtt. Tavaly a háztartások 73 százalékában volt internet, az emberek több mint fele naponta internetezik, és minden ötödik magyar rendszeresen vásárol az interneten.
Tavaly minden 100 főre 120 darab mobiltelefon-előfizetés jutott, jelentős részüknek saját és céges előfizetése egyaránt van. Egy átlagos előfizető naponta átlagosan 4,5 percet telefonált és havonta átlagosan 286 MB adatforgalmat bonyolított mobilinterneten. A vezetékes telefon esetében 100 lakosra 25 darab egyéni előfizetés jutott. Az egyéni előfizetők átlagosan 4,4 percet telefonálnak vezetékes telefonról.
A gyerekek időigényesek: felnevelésük törődéssel jár: 2010-ben a gyerekes magyarok átlagosan 72 percet foglalkoztak naponta a gyerekükkel, ami időben leginkább a közlekedésre áldozott percekhez van közel, de kicsit több, mivel közlekedésre átlagosan 63 perce jutott 2010-ben.