Három magyar kötelezettségszegési ügyben döntött csütörtökön az Európai Bizottság a korábban indított eljárások új szakaszba léptetéséről:

1. az energiahatékonysági irányelv végrehajtása,
2. az illegális fakitermelés
3. és az elektronikus útdíj terén lát hiányosságokat a brüsszeli testület.

Mindhárom területen úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre a bizottság, ami a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti, írja az MTI.

A bizottság közleménye szerint:

• az energiahatékonyság terén a Brüsszel az irányelv átültetésében lát kifogásolnivalót, tehát csak jogi jellegű a probléma. Viszont ezzel visszavonja korábbi döntését, amellyel ebben az ügyben már bíróság elé citálta volna Magyarországot. Az energiahatékonysági irányelv célja, hogy a tagállamok a 2014-tól 2020-ig tartó időszakban teljesítsék az uniós energiamegtakarítási célokat. A jogszabály átültetésének határideje tavaly júniusban járt le.
• 2013 óta uniós irányelv tiltja, hogy az unió egységes piacán illegálisan kitermelt fát értékesítsenek. A magyar szabályozás hiányosságai miatt Brüsszel májusban indította el az eljárást. Brüsszel szerint Magyarország hozott néhány pozitív irányba mutató intézkedést, de még nincs teljesen összhangban a magyar jogszabály az uniós irányelvvel. A testület az ellenőrző rendszer szabályozói és intézményi feltételeit hiányolja, és további jogszabályok megalkotását várja az előírások megszegésének szankcionálására.
• Az elektronikus útdíjjal kapcsolatban a bizottság úgy véli, hogy a magyar rendszer nincs összhangban az úgynevezett európai elektronikus útdíjszolgáltatással. Ez azt tenné lehetővé, hogy az autósok egyetlen szolgáltatóval szerződve egész Európában automatikusan fizethessék az útdíjat egy, az autóba szerelt berendezéssel. Az uniós szabályok értelmében ennek lehetőségét minden olyan országban fel kellene kínálni minden nagyobb jármű üzemeltetőjének, ahol létezik elektronikus útdíjfizetési rendszer. A bizottság szerint ebben az ügyben a magyar kormány nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket.

A kormánynak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy válaszoljon a bizottság észrevételeire.