Mint megírtuk, a Miniszterelnökségen azt tervezik, hogy abból a pénzből, amelyet radioaktív hulladékok kezelésére tennénk félre, egy darabig inkább a rezsicsökkentést finanszírozzuk. A kérdésben egyelőre nincs kormányzati döntés, de az ellenállás így is elég nagy, az ellenzéki pártoktól, zöld szervezeteken át fideszes képviselőkig elég széles a tiltakozók tábora.

A nukleáris alapról és feladatairól megkérdeztük az azt felügyelő, Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, válaszaikból kiderül, az évek óta felhalmozott pénznek már megvan a helye, nem költhető el következmények nélkül. A nukleáris alap (KNPA) ugyanis nem véletlenül többletes, később fedezetet kell nyújtania a paksi erőmű üzemidejének lejárta utáni feladatokra.

Ahogyan a tárca fogalmaz: "a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) évente aktualizált közép- és hosszú távú tervei alapján a radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos feladatok ütemezetten, 2084-ig jelentkeznek. Ezekre a 2084-ig felmerülő kiadásokra kell fedezetet nyújtania a KNPA Magyar Államkincstárnál vezetett elkülönített számlájára teljesítendő évenkénti befizetéseknek – tehát a felhalmozott pénzállománynak folyamatosan rendelkezésre kell állnia."

Közölték azt is, hogy az alap júniusi egyenlege 252 milliárd forint volt. A befizetésekből felhalmozott állománynak teljes mértékben fedezetet kell nyújtania az erőmű üzemeltetése alatt keletkező radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelésére, és a blokkok leszerelésére. A minisztérium szerint az alapnak felhalmozási célú rendeltetése van, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetését évente nem használják fel maradéktalanul.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) 1998-tól biztosítja a radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséhez, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásához és a nukleáris üzemanyag-ciklus lezárásához szükséges forrásokat. Az elkülönített állami pénzalapban rendelkezésre álló forrás a radioaktívhulladék-termelők által befizetett összegekből áll össze. A befizetéseket az erőmű üzemidejének végéig – a folyamatban lévő üzemidő-hosszabbítás esetén legkésőbb 2037-ig – kell teljesíteni.

"Mivel a KNPA-ból finanszírozandó feladatok nem egy időben, a feladatokhoz kapcsolódó forrásigény pedig nem egy összegben jelentkezik, ezért az Alapba történő befizetésnek magasabbnak kell lennie az éves kiadások összegénél, hogy ezáltal fedezetet nyújtson a 2037 és 2084 között várhatóan felmerülő feladatok költségeinek fedezésére" - írta válaszában a fejlesztési minisztérium.