Nem adja fel a magyar kormány, és kitartóan lobbizik az Európai Bizottságnál, hogy háromszor akkora élelmiszer-felügyeleti díjat szedhessen a Tescotól, a Spartól és más kiskereskedelmi multiktól, mint mondjuk a CBA-tól.
A kormány eredeti terve szerint a kivezetett kiskereskedelmi különadó helyett egyolyan rendszert akart bevezetni, amiben a 50 milliárd forintos forgalmú cégeknek a forgalmuk 1 ezrelékét, az ennél többet keresőknek viszont már 1 százalékot, és utána 50 milliárd forintonként egyre többet kellett volna befizetniük, 300 milliárd forint fölött már a forgalmuk 6 százalékát. A bevétel pedig a Nébihet gazdagították volna.
Csakhogy Brüsszelben látták, hogy 50 milliárd forint fölött a külföldi tulajdonú hálózatok, míg alatta a magyarok keresnek, vagyis az adó hátrányosan érintené a multikat, és felfüggesztették a többsávos rendszert. A Népszabadság viszont azt írja, megszereztek egy levelet, amiben a kormány a bizottságot győzködi arról, hogy miért is kell a multikat jobban megadóztatni.
A levelet Trócsányi László igazságügyi miniszter írta Margaret Vestager uniós versenyjogi biztosnak, amiben többek között azzal érvel, hogy
A Népszabadság szerit ezzel csak az a probléma, hogy ezek az érvek a magyar franchise láncokra is igazak, azoknak is vannak saját sütödéik, logisztikai központjaik, saját márkáik és legalább annyit, ha nem többet importálnak, mint a multik.
ezért sokkal jobban oda kell figyelni rájuk. Hogy az unió versenyjogi biztosára mekkora hatással voltak az érvek, arról nem tudni, mindenesetre a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat még mindig nem lehet bevezetni Magyarországon.