Kedden nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami erdőgazdaságokról szóló jelentéseit. Az ÁSZ eredményeire nagyon kíváncsiak voltunk, mivel egy másik állami szerv, a Kehi a közelmúltban már vizsgálódott az erdőgazdaságok egy részénél, és arra jutott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban gyakorlatilag kormányzati ciklustól függetlenül botrányos dolgok történtek a területen: 

• A társaságok gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte.
• A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni.
• A gazdaságtalan működés ellenére a cégvezetők busás jutalmakban részesültek, volt, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek.
• Vállalkozóknak adták bérbe a területeket és eszközöket, sokszor mélyen áron alul.
• Esetenként indokolatlanul olcsón adták el a kitermelt fát is, százmilliós tételű bevételtől estek el így.

Minderre 6 erdőgazdálkodó vizsgálata során jutott a Kehi, de a jelentés elkészülte után Lázár János utasította a szervezetet, hogy vizsgálják meg mind a 22 állami erdőkön működő társaságot. Ez jelenleg is zajlik, függetlenül az ÁSZ most lezárult vizsgálatától, amely a hivatal vezetői szerint másfél éven át tartott, és a Kehihez hasonlóan súlyos szabálytalanságokat tárt fel az összes erdőgazdaságnál a 2009-2014-es időszakban.

Kiemelt jelentőségű, senkit nem érdeklő terület

Az erdőgazdaságok nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű részeken, az összes állami erdőn, vagyis ország erdőinek felén működnek. Ez egyébként Magyarország területének mintegy 10 százaléka, tehát nem kis felelősségről van szó. Ennek fényében kifejezetten meglepő az ÁSZ sajtótájékoztatóján elhangzott információ, miszerint

Ezt azzal indokolta az ÁSZ elnöke, Domonkos László, hogy nem merült fel a társaságokkal kapcsolatban semmiféle gyanú, mivel sem a tulajdonosi oldal (az államot megtestesítő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő illetve újabban a Nemzeti Földalapkezelő), sem pedig a cégek mérlegének felülvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló cégek nem jelezték, hogy problémák vannak. 

Pedig voltak, méghozzá nem is apróságok a jelentés szerint. A vizsgálat az állami erdőgazdaságok mindegyikénél sorozatos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel. A társaságok mérlege egyik esetben sem mutatott valós képet, például tévesen, vagy leginkább egyáltalán nem szerepeltek benne a vagyonkezelésükben álló eszközök.

A társaságok nem határolták el a saját vagyonukat a kezelt vagyonuktól, a nyilvántartások egyáltalán nem a valós állapotokat tükrözték. Ez azt jelenti, hogy nem volt biztosítva sem az átláthatóság, sem az elszámoltathatóság annak ellenére, hogy ezekre a cégekre kiemelt jelentőségű és hatalmas állami vagyon volt bízva. A törvénytelen gyakorlatok nem mostanában kezdődtek, minden jel arra utal, hogy ez több évtizede így megy. 

Törvénytelen szerződések, nevetséges összegek

A konkrét problémák között egészen elképesztő dolgok is felmerültek: 

Több esetben egyáltalán nem voltak meg a vagyonkezelési szerződések mellékletei, amelyekből kiderülne, hogy a vagyon egyes részei pontosan kihez tartoznak.  A társaságok nem vezették a kezelésükben álló eszközök értékváltozását.

Ezek jelentős része azóta már többször megváltozott. A régi szerződésekben nem szerepel például annak tiltása, hogy a kezelt eszközöket harmadik személynek tovább adják, illetve a Natura 2000-es terület fogalma is hiányzik. Ez egyébként felveti azt a jogi kérdést is, hogy érvényesnek tekinthetőek-e olyan, tulajdonképpen törvénytelen szerződések, amelyek nem létező jogszabályokra alapulnak. Vagyis hogy egyáltalán jogosan működtek-e a társaságok ezeken a területeken. 

Az elavult szerződések egyik legdurvább vonzata, hogy a vagyonkezelési díjakat sem vizsgálták felül 1996 óta, pedig már akkor sem szabták őket túl nagyra. Konkrétan arról van szó, hogy a területek után

Ez nagyságrendekkel kevesebb a reális árnál, és a 22 gazdaság 1 millió hektáron gazdálkodik, ebből következően hatalmas kár érte az államot. 

És ezek még csak a számviteli törvény szerinti szarvashibák. Az ÁSZ nem ment bele mélyen az egyéb törvények vizsgálatába, de azt még felületes áttekintéssel is sikerült megállapítaniuk az erdészeti hatóságok segítségével, hogy a társaságok sokszor az ágazati szabályoknak sem feleltek meg: több esetben tártak fel szabálytalan fakitermelésre és erdőfelújításra utaló nyomokat.

Ezek után nem meglepő, de a társaságok az Infótörvény rájuk vonatkozó részét sem tartották be, a közérdekű adatok nagy részét nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé, sőt, ennek említésekor néhányan még vitatkozni is kezdtek a hivatallal azzal érvelve, hogy ők nem közfeladatot ellátó szervezet. Ez valóban így van, ugyanakkor ilyen nagy állami vagyon (vagyis közvagyon) felett rendelkező társaságoknak ugyanúgy kötelességük lenne biztosítani az átláthatóságot. 

Rossz gazda volt az állam

Az ÁSZ jogkörébe nem tartozik bele, hogy további nyomozásba vagy a társaságok megbüntetésébe kezdjenek, ugyanakkor 87 esetben javasoltak munkajogi felelősségre vonást,

az ezekre vonatkozó információkat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, csak a nyomozóhatóságnak juttatták el őket. A hivatal a Könyvvizsgálói Kamara felé is jelezte, hogy súlyos problémák vannak az erdőgazdaságok mérlegét felügyelő könyvvizsgálókkal, akiknek az elmúlt évtizedek során valamiért egyszer sem tűntek fel a durva szabálytalanságok. Az ÁSZ, ahogyan az elnök fogalmazott, csak korlátozott mértékben vizsgálta a tulajdonosi, vagyis az állami felelősséget az ügyekben - ez valószínűleg egyúttal azt is jelenti, hogy most sem következik felelősségre vonás magasabb szinteken, pedig

Az ÁSZ jelenéseit elküldte maguknak az erdőgazdaságoknak is, és felszólította őket a hibák 30 napon belüli kijavítására.