Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére.

A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amit a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem.

A történet háttere: Magyarország ahelyett, hogy tenderen keresett volna beruházót a paksi erőmű bővítéséhez, felmelegített egy a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti 1966-os, atomerőmű-építésről szóló megállapodást, és egy kormányközi megállapodás keretében a Roszatomnak adta a lehetőséget. A magyar kormány azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.

"Nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal" - magyarázta akkor a tender mellőzését Lázár János, szerinte kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél. Arról nem is beszélve, hogy "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja".

Brüsszel szerint azonban nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak arra, hogy a kormány mellőzze a versenypályázatot. A nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek ugyanis a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket.

Vagyis a tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. A paksi beruházás verseny nélküli odaítélése a brüsszeli álláspont szerint nem felel meg ezeknek az elveknek, vagyis a magyar-orosz államközi megállapodás nincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel.

A paksi projekt egyébként egy sor uniós engedélyt már megkapott, az üzemanyag-szerződést az Euratom Ellátási Ügynökség idén áprilisban aláírta. Ősszel pedig kimondták, hogy a Paks2-projekt összhangban van az Euratom szerződés célkitűzéseivel, teljesíti az ország és az unió ellátásbiztonsági, klímapolitikai célkitűzéseit, továbbá műszakilag, nukleáris biztonsági szempontból is rendben van. Két mérföldkő van még hátra: az egyik, hogy a projektben működő beszerzési szabályokat a Bizottság fogadja el, a másik pedig az állami támogatások kérdése.

A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési részére vonatkozik, az, hogy megvalósul-e tiltott állami támogatás, azt külön vizsgálják. A kormány korábbi tájékoztatása szerint egyébként Brüsszel hamarosan az állami támogatás kérdésben is állást foglalhat.