Megerősítette Magyarország "BB plusz" szintű – a befektetésre ajánlott sávtól egy fokozattal elmaradó – besorolását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő érvényben hagyta a felminősítést valószínűsítő pozitív kilátást.

Az, hogy felminősítenek-e, vagy nem most pénteken, az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű. A hitelminősítő ugyan több mint két hete jelezte , hogy Magyarország lehet a következő, amit kihúznak a bóvli kategóriából, és a héten a Bank of America-Merrill Lynch elemzői is azt írták, hogy szerintük meglesz a felminősítés. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken azt mondta, nem számít arra, hogy a Fitch Ratings most felminősíti Magyarországot.

Pedig az utóbbi időben több olyan dolog is történt, ami a felminősítés mellett szólt. Például hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a Quaestor-törvényt, illetve a kormány megígérte, hogy az EBRD megállapodásának értelmében jövőre csökkenti a bankadót.

A Fitchnél a magyar államadósság besorolása 2012 óta BB kategóriában van, ami csak egyel rosszabb annál, mint amit „befektetésre ajánlott” kategóriának hívnak. Ez azért rossz, mert bizonyos intézményi befektetőknek, például nyugat-európai nyugdíjpénztáraknak és hasonlóknak a szabályzata tiltja, hogy a legjobb minősítési kategóriánál rosszabba tegyék a pénzüket.

Ha felminősítik Magyarországot, akkor egyrészt többen vehetnek magyar államkötvényt, másrészt kevesebb kamatot kell fizetni a kötvények után, mert már elvileg már sokkal kisebb eséllyel válik fizetésképtelenné az ország, szóval kisebb a kockázati prémium. (Hogy mit is jelentene, ha felminősítenék Magyarországot, arról itt olvashat részletesebben)

De a Fitch felminősítése önmagában nem elég, mert ahhoz, hogy pl. egy német nyugdíjpénztár elég biztonságosnak tartsa a magyar államkötvényt, legalább két hitelminősítőnek kell befektetésre ajánlania azt. A másik két nagy hitelminősítő, az S&P és a Moody's azonban már döntött, egyelőre mindketten a bóvli kategóriában tartják az országot.

Összességében viszont az is igaz, hogy nagyon látványos hatás nem várható akkor sem, ha mindenkinél kikerülünk a befektetésre nem ajánlott besorolásból. A  2011-ben induló leminősítési hullám  negatív hatásai ugyanis mostanra jórészt eltűntek. A kedvező nemzetközi gazdasági környezet, és a magyar gazdaság mutatói is támogatták , hogy az állam mostanság a bóvli besorolás ellenére minden korábbinál olcsóbban kap kölcsönöket.