A vezetői bérplafont a pénzügyi szektorban 5 millióra, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millióra, míg a többieknél 3 millióra emelték egy szeptember 15-i kormányrendelettel. Az illetékes minisztériumoknak november 15-ig kellett tájékoztatniuk Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arról, hogy a tulajdonosi irányításuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és háttérintézményeknél a 2 millió forintos havi bérplafon eltörlése hány vezetőt érint, és jövedelmük emelése éves szinten mekkora többletköltséggel jár. (Az állami cégeknél magát a bérplafont egyébként már évekkel ezelőtt eltörölték, a legtöbb helyen azonban nem nőtt az alapbér 2 millió fölé.)

Elméletileg az állami vezetői bérek legkorábban 2016-tól emelkedhetnek, de a Világgazdaság értesülései szerint két társaság, a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Zolnai György és Balog Ádám már most is többet keres nemcsak az eltörölt 2 millió forintos bérplafonnál, hanem az új előírások szerinti 5 milliós havi bruttó felső korlátnál is, miközben a prémiumuk maximuma is magasabb, Zolnainál az éves bér 40-45, míg Balognál a 70 százaléka - a rögzített 20 százalékos maximum helyett. Igaz, legalább nem veszteségesek: a BB már évek óta nyereséges, az MKB pedig 2015 első felében 6,4 milliárd forintos adózott nyereséget ért el – legalábbis a magyar számviteli szabályok szerint.

Utóbbiak szerint az MKB tavaly is profittal zárt, a nemzetközi számviteli szabályok szerint azonban masszívan veszteséges volt. Ám a kormányrendelet nem pontosítja, hogy a vezetők premizálásánál melyik szabályt kell irányadónak tekinteni, és a részletekről furcsa mód az érintett pénzintézetek sem adtak a lapnak tájékoztatást.