Legutóbb 2009 közepén lehetett a mostanihoz hasonló árakon ingatlant venni, derül ki az FHB Lakásárindex legfrissebb számaiból. Az átlagos árak a másfél éve tartó országos növekedés ellenére még nem érték el a válság előtti szintet, a korábbi maximumnál jelenleg valamivel több, mint 8 százalékkal kell kevesebbet fizetni az ingatlanokért.

A drágulás több mint egy éve folyamatos a hazai lakáspiacon, a második negyedévben ugyanakkor nem sikerült megismételni az előző negyedévet jellemző 6 százalékos árnövekedést. Az árak emelkedésének mértéke 2015 második negyedévében visszatért a korábbi 2-3 százalék közötti szintre. 

Mint arról már írtunk korábban, a lakásépítés nehezen akar beindulni, a növekedés ugyan látszik az engedélyek számában, de ez továbbra is messze elmarad a válság előtti szintektől. 2015. harmadik negyedévében bő 3000 lakásépítési engedély született, míg idén január és szeptember között összesen 8616 engedélyt adtak ki, ami ezerrel meghaladja a 2014 első kilenc hónapjában regisztráltat.

A kihelyezett forint lakáshitelek értéke a negyedévben meghaladta a 110 milliárd forintot, ami 43,5 százalékos emelkedés a második negyedévhez képest. Szeptemberben a lakáshitel kihelyezés túllépte a 40 milliárd forintos értékhatárt, de az előző hónapban is stabilan 30 milliárd forint felett alakult.

A nagyközségeket kivéve a többi településfajtánál erős árnövekedéssel lehet számolni az idei évben. A legnagyobbra Budapest számíthat, 17,1 százalékkal, de a községek és megyeszékhelyek esetében is meghaladhatja a 10 százalékot az áremelkedés.