Jövőre már 25 önkormányzat vet ki terhet a termőföld-tulajdonosokra, ami csaknem kétszer annyi, mint ahányan az év elején próbálkoztak ezzel - írja a Vg.hu.

Földadó persze nincs Magyarországon, csak települési adó, amelyet a termőföldre is kiróhatnak az önkormányzatok – legalábbis az ő véleményük szerint. A január elseje óta létező jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás, és mindenkit adóztathatnak, kivéve a vállalkozókat meg az államot.

A Földművelésügyi Minisztérium csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen – eddig láthatóan hiába. Fazekas Sándor miniszter utoljára áprilisban fejtette ki egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában, hogy a tárca álláspontja szerint a földre igenis vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt pedig a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat a települési adó. (Igaz: a kárenyhítési alapba önként kell jelentkezni, vagyis nehezen mondható adónak, miközben a települések nem is a gazdát, hanem a föld tulajdonosát adóztatják.)

A miniszter megjegyezte, hogy a földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, és hangsúlyozta, hogy erre nincs ráhatása. Ám arról azóta sincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint folyamatosan fog emelkedni a települési adót és a földadót bevezető önkormányzatok száma, hiszen a településeknek valamiből finanszírozniuk kell a kiadásaikat. Mintegy 2700 önkormányzatnak lesz lehetősége az új adónem bevezetésére, és sokan fognak élni ezzel, ha a jogrendben megragad ez a közteher. Egyelőre úgy néz ki, a folyamatnak semmi sem szab gátat, hiszen nem született még elmarasztaló ítélet a földadókkal kapcsolatban.

Az év elején 13 település vetett ki a földre adót: nyolcan terület alapján, hektáronként 5–10 ezer forintot kérve, míg öten értékalapon, aranykoronánként 200–400 forintos terhet kiszabva. Hozzájuk csatlakoztak mostanáig 12-en, de az arányok és a mértékek nem változtak: a 25-ből tizenhatan területi, míg kilencen értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok, és/vagy a helyi lakosok kapnak kedvezményeket.