„Nem kommentáljuk” – két kérdés után is itt tartott a Roszatom budapesti sajtótájékoztatója a hétfőn indult kétnapos konferencia kezdetén. Az orosz atomenergetikai holding vezérigazgató-helyettese mindkétszer a szíriai határvidéken lelőtt orosz vadászbombázó miatt elmérgesedett orosz-török viszonyra vonatkozó kérdést hárította, így nem lehetett megtudni, hogyan látja az esélyeket az orosz kivitelező az akkuyui atomerőmű megépítésére. A munkálatok jövőre indulnának.

A helyzetet ismerő orosz források szerint a Roszatom semmit nem fog mondani addig, amíg Vlagyimir Putyin nem találkozik török kollégájával. Erre az orosz elnöknek a hétfőn indult kétnapos párizsi klímakonferencián lenne alkalma, egyelőre azonban a Kreml közölte: Putyinnak nincsen tervben találkozója Recep Tayyip Erdogannal.

Az azonban valószínűnek, tűnik, hogy a Roszatom szerint a történtek nem befolyásolják a Paks-2 projekt megvalósítását. Mindez sokkal inkább múlik az Európai Bizottság vizsgálatától, de egyelőre az orosz cég és a magyar fél is bizakodó:

„Az EU Bizottságának több főigazgatóságával is folyamatos kapcsolatban vagyunk. Eddig is megbeszéltük a vitás kérdéseket és találtunk megoldást, gondolom, így fog történni ezúttal is” – jelentette ki Aszódi Attila. A két új paksi blokk megépítéséért felelős kormánybiztos három kérdést vizsgál az EU:

• Milyen feltételekkel lehet megismerni a projekthez kapcsolódó szerződések részleteit – Brüsszel szerint a titkosítás vita tárgya.
• Van-e a projektben állami támogatás – a magyar kormány szerint nincs, de Németh Lászlóné tavaly februári, még nemzeti fejlesztési miniszterként tett nyilatkozata szerint a hitel költségei nincsenek benne az árképzésben, mert „nem üzleti modellen alapuló” megállapodásról van szó. Ez közvetett állami támogatásnak minősülhet, feltéve, ha Némethné nyilatkozata helytálló volt, ami a kormány részéről nyilatkozók szerint kétséges, mert szerintük a megtermelendő áram árának képzésébe a hitel részletei is beépülnek és ezt korábban sem tervezték másképp.
• Vitatott a megbízás odaítélése, mert a Roszatom tender nélkül nyert.

„Nincs arról szó, hogy a ezek nem tetszenek az EU-nak, csupán arról, hogy ezek a kérdések foglalkoztatják a bizottságot” – mondta a Roszatom vezérigazgató-helyettese, aki a tendert hiányoló kérdés hallatán is önkéntelenül vállat vont. Kirill Komarov szerint egyébként is szokatlan megoldás az erőműépítések megpályáztatása.

A világon senki nem tendereztet erőművet. Az egyetlen példa Csehország volt, de a temelíni bővítést illető pályázat is jó példa arra, hogy így nem is lehet kiválasztani a kivitelezőt.

A Roszatomot ismerők szerint Csehországban jó tíz évig biztosan nem merül fel az erőmű építése.

Komarov szerint azonban a valóságban így is versenyez az a kevés résztvevő, aki elvileg képes egy erőművet felépíteni. Egyiptommal tíz napja írt alá az orosz holding egy megállapodást, előtte Kairó egy éven át kereste a potenciális partnert. „Olyan komplex, környezetvédelmi, biztonsági, finanszírozási, fűtőanyag-beszerzési, a fáradt fűtőanyagot érintő elhelyezési, logisztikai, nagy számú cég bevonását érintő kérdésről van szó, amelynek minden elemét nem is lehet egyetlen pályázatba sűríteni” – jelentette ki Komarov, példakén az öt, jelenleg Európában épülő blokkot felhozva: három orosz, kettő francia technológia alapján épül, egyiket sem tenderrel nyerték el a cégek, sőt, Franciaország már két újabb blokkra kapott megbízást Nagy-Britanniától, szintén tender nélkül.

40 százalékban hazai

Ez azonban nem jelenti, hogy pályáztatás ne lenne: a Roszatom minden munkához versenyeztetéssel kívánja megtalálni az alvállalkozót, a cég ígérete szerint minden transzparens lesz. Ami a brüsszeli vizsgálódást illeti, Komarov távolságtartó volt, mondván, abban nem vesz részt a Roszatom, az kizárólag az EU Bizottsága és a magyar fél között zajlik. „A Roszatom mindenben teljesíti vállalt kötelezettségeit” – mondta.

Aszódi egyértelművé tette, hogy az államközi szerződés alapján a 40 százalék a beruházás összegére vonatkozik: szerinte lehetséges, hogy a magyar cégek összesen négymilliárd euró értékben kapjanak megbízást. Igaz, „ehhez nagyon fel kell készülniük a magyar cégeknek.” Hogy garancia nincsen, azt Komarov is jelezte: meg kell felelni a tenderek szigorú elvárásainak, de a magyar cégek már csak fizikai közelségük okán is előnyt élvezhetnek a külföldiekkel szemben az építési fázisban.

Ráadásul az a tény, hogy Pakson már harminc éve működik erőmű, Aszódi szerint szintén jó alap arra, hogy megfelelő mennyiségű hazai cég kapjon megbízást a Roszatomtól.

Komarov szerint az erőmű lelkét érintő elemek Oroszországban, orosz technológiával készülnek – bár a turbinára jó eséllyel az orosz résztulajdonban lévő, magyarországi Ganz EEG pályázhat – az építésben azonban sok megbízáshoz juthatnak a magyar cégek, de egyes esetekben a berendezések legyártásában is szerepet játszhatnak.

De már jelenleg is vannak érvényes szerződések magyar cégek és a Roszatom között, az előkészítési fázisban. Jelenleg az engedélyeztetés zajlik, 2016-ban a magyar fél szeretné megszerezni a telephely engedélyt. A két, 1200 megawattos blokk építése 2018-ban kezdődne.

A Roszatom eddigi tapasztalatai alapján csúcsidőben egyszerre 4-5 ezer ember dolgozik majd egyszerre az erőmű építésén. Komarov szerint egy munkahely az építkezésen 4-5 másik munkahelyet generál azon kívül a cégek bevonásával, így középtávon 25-35 ezer új magyarországi munkahelyet hoz a beruházás. „Ezért is van jelen ennyi cég a fórumon, akik bíznak abban, hogy részt vehetnek majd a projektben” – mondta Aszódi.

A Roszatomnak a következő tíz évre 34 blokk megépítésére van érvényes szerződése, 100 milliárd dollár értékben. A cég teljes érvényes szerződésének összértéke – beleértve a fűtőanyag-beszállítást, a fáradt fűtőanyag elszállítását, tárolását, amire egyébként még Oroszországban sincs végleges megoldás – összesen 300 milliárd dollárt tesz ki.