Rétvári Bence  ma bejelentette, hogy óriási mértékben csökkent szegénység Magyarországon. Arra volt büszke, hogy az elmúlt két évben "hatszázezren zárkóztak fel a középosztályba és a mélyszegénységben élők száma is 168 ezerrel csökkent"

Az MTI szerint még azt is hozzátette, hogy "hatszázezerrel több ember van biztonságban, a biztos középosztályban, ők már nincsenek kitéve a lecsúszás veszélyének." 

Rétvári Bence államtitkár azonban trükkös volt, és csak két évről beszélt, egészen pontosan arról, hogy a két évet vizsgálva tényleg csökkent azon emberek száma, akiket az EU szerint mélyszegénynek számolunk: akiknek egyszerre volt nagyon kevés jövedelmük, anyagilag súlyosan depriváltnak számítottak és a háztartásbeliek a lehetséges munkaidejük kevesebb mint ötödét töltötték ténylegesen munkával.

Az viszont jól látszik, hogy 2010 óta lényegében csak a választási évben sikerült némi előrelépést elérni az uniós mutatóban, és nagyságrendekkel rosszabb a helyzet, mint a válság utáni években vagy akár 2010-ben. A biztos középosztályról beszélni külön is butaság akkor, amikor valaki kicsúszik a legdurvább kategóriából mert mondjuk közfoglalkoztatott, de húst enni ugyanúgy nem tud, ahogy lakbért se fizetni vagy géppel mosni. 

Ha szegénységet a legelfogadottabb, és a lehető legegyszerűbb mutató alapján nézzük, azaz hogy hány embernek van kevesebb pénze, mint az ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka, akkor nincs minek örülnünk. Tavaly is nagyjából 1,6-1,7 millió ember élt havi kevesebb, mint nettó 78 ezer forintból. A szegénységi trend 2007 óta nőtt, 2009 után erősödött fel igazán a növekedése.

 Ha valakit bővebben érdekel a téma, akkor a Tárki jelentéséből kiderül, hogy a szegénységben 2012-14 közt sem történt érdemi változás:

• a depriváció elemi indikátorai közül – arányait tekintve – legnagyobb mértékben a hitellel, közműszámlákkal összefüggő fizetési elmaradás és a lakás nem megfelelő fűtése tételeknél történt javulás, mégpedig úgy, hogy az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent. 
• a súlyos anyagi depriváció csökkenése elsősorban a legszegényebbeknél jobb, esetenként lényegesen jobb helyzetben lévők (érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, fővárosiak, egy- és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai) kockázatának javulásából fakad. Az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében az egyébként magas deprivációs ráta nem csökkent.
• 2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka, 1,6 – 1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, háztartásuk ekvivalens nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. E tekintetben 2012 és 2014 között nem történt jelentős, statisztikailag is szignifikáns változás.

Ezeket a tényeket pedig az EMMI is ismeri. A 2014-es adatok maximum azt jelzik, hogy az egyre növekvő magyarországi szegénység terjedése abban az évben megállt. Itt a teljes elemzés, ha valaki mindent tudni akar a témáról.