A munkanap-áthelyezés, azaz a némely még hosszabb hétvége helyett a ledolgozós szombatok bevezetése általában elég értelmetlen, írja a Világgazdaság a megkérdezett elemzőkre hivatkozva. Ez azért aktuális, mert most szombaton a szentestét dolgozzuk le.

Egyrészt ugyanis félő, hogy a vállalatok jórészénél ilyen szombatokon félgőzzel dolgoznak az a emberek, nem véletlen, hogy sok helyen az ilyen szombatokat a munkaadó kötelezően kiveteti szabadságként az alkalmazottaival. 

Másrészt a GDP legnagyobb részét adó vállalatok, különösen a multik, általában magasról tesznek a hivatalos munkarendre, van sajátjuk, akár osztályokra lebontva is. Ha jól megy bolt, akkor egy autógyár például vasárnap is termel, akár egész évben.

Másrészt sokszor valószínűtlen, hogy a külföldi anyavállalatnál is dolgozzanak pont azon a szombaton, ami sok cégnél így eleve sokkal nehezebbé teszi a munkát. Ráadásul kicsit segíthet is némely plusz munkaszüneti nap, például az ING elemzője, Balatoni András szerint az augusztus 21-i munkaszüneti napos, 4 napos hétvége rendesen megdobhatta a belföldi turizmust.

Emellett pedig keveset is számít, minden kicsit is alaposabb elemző a munkanaphatástól megtisztított és szezonálisan igazított GDP-adatokat nézi, ha az aktuális teljesítményünket akarja értékelni. 

Herczog László, a Pénzügykutató főmunkatársa még annyit mondott el a lapnak, hogy az 1990-es évek eleje óta megy a ledolgozós szombat, de már akkor se volt teljesen világos, hogy van-e értelme.