December utolsó napjaiban a kormányzati kommunikációban minden a csokról, vagyis a megújult családi otthonteremtési kedvezményről szólt. A trend idén is folytatódik, szombaton Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára tartott közös sajtótájékoztatót, hogy a program részleteit ismertessék.

Az új otthonteremtési program legfontosabb részleteiről már írtunk, ezeket ebben a korábbi cikkünkben olvashatják, és az azóta felmerülő olvasói kérdésekre is igyekeztünk válaszolni.

Novák Katalin is próbálta a napokban felmerült félreértéseket tisztázni, ezért kiemelt néhány fontosabb részletet az általa az elmúlt 25 év legjelentősebb otthonteremtési programjának nevezett csomagról. Elismételte, hogy három különböző részből áll:

• a szűk értelemben vett csokból, vagyis a gyerekvállalásért igényelhető, vissza nem térítendő támogatásból, amelynek az összege három gyerek esetében maximum 10 millió forint,
• a szintén 10 millió forintig igényelhető kedvezményes hitelből,
• és az építkezésekre vonatkozó áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentéséből.

A csok eddigi formájához képest Novák szerint nemcsak a támogatás, de az igénylésére jogosultak köre is bővült: ahogy korábban mi is írtuk, az eddigiekkel szemben elég csak az egyik szülőnek 40 év alattinak lennie, ha a támogatás igénylésekor még nincs gyerekük, ha pedig már van, akkor egyikőjükre se vonatkozik a korhatármegkötés.  Emellett külföldi munkaviszony mellett is lehet támogatást igényelni, eltörölték a 160 négyzetméteres maximum ingatlanméretet, és megszűnik az a kitétel is, hogy az energiahatékonyság függvényében változik a támogatás mértéke.

Bízunk benne, hogy családok százezreinek tudunk segítséget nyújtani

– mondta Novák.  

Akik korábban kaptak már kisebb támogatást, ők se esnek el az új, kedvezőbb változattól. Ha vállalják a három gyereket, ők is igényelhetik a 10 milliós támogatást, amelyből a korábban már megítélt támogatás mértékével csökkentett összeget kaphatják meg.

Lesz rá pénz, csak lássuk, mennyi kell

Az egyelőre nem világos, hogy ezt a nagy költségű programot a kormány hogyan fogja finanszírozni. Hornung Ágnes most újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott erről, hogy egyrészt az áfacsökkentés hatása nemcsak kiadási, de bevételi oldalon is megjelenik majd, hiszen azt várják tőle, hogy felpörgeti az építőipart. Ezen kívül három forrás szolgálhat majd a program fedezetéül:

• a 2016-os költségvetés tartalmaz egy erre fordítható, 100 milliárd forintos, felülről nyitott keretet,
• a 2015-ös adóbevételek jelentősen meghaladták az előirányzatokat, az itt keletkezett pufferből is lehet a programra fordítani,
• a költségvetési tartalékokból is átcsoportosíthat a kormány valamennyit erre a célra,

de konkrétan számszerűsíteni most még nem tudják mindezt, mert Hornung szerint a program iránti érdeklődés mértékétől függ minden.

Felmerült a sajtótájékoztatón, hogy aggályos lehet, ha csak bejelentési kötelezettsége lesz az új házat építőknek, mert így megszűnhet a hatósági kontroll, ami visszaélésekre adhat lehetőséget. Az államtitkárok ugyanakkor elmondták, hogy csak adminisztratív tehercsökkentésről van szó, az építési hatóságok ugyanúgy ellenőrzik majd az épülő ingatlanokat.