Minimális befektetéssel válhatunk Uber-sofőrré és happolhatjuk el a taxisok elől a munkát, miközben a taxizást egy csomó feltételhez kötik és többféle sarccal sanyargatják. Taxis körökben azt beszélik, hiába a jóval magasabb viteldíj, év végén már jócskán megérezték a konkurencia jelenlétét. Miért nem mennek inkább ők is uberezni tüntetés helyett?
Gyakran előkerül a taxisok vs. uberesek témában az az érv, hogy ha az uberezés ilyen gyorsan képes volt letarolni a piacot, vajon nem járnának-e jobban a taxisok is, ha egyszerűen regisztrálnának Uber-sofőrnek. Kiszámoltuk, melyik tevékenység mennyire éri meg a mostani feltételek mellett, ha rendesen adózunk.
Az első logikus kérdés, hogy lehetséges lenne-e a háborgó taxisofőröknek úgy beszállniuk az Uberbe, hogy közben nem adják fel taxismunkájukat, csak a taxisfuvarok közti holtidőben foglalkoznának uberezéssel. Ez a lehetőség a taxisok többségének kizárt: csak akkor tehetik meg, ha nincsenek szerződésük egy taxiscéggel sem, azok ugyanis érthető okokból tiltják a konkurenciának dolgozást, és visszafelé az Uber sem engedi a sofőrjei közé a taxisokat.
Viszont a taxisok többsége bár egyéni vállalkozó, nem teljesen magánzó: havi fix összeg befizetéséért szerződik valamelyik nagy céggel, ami aztán cserébe diszpécserszolgálatán keresztül küld neki fuvarokat.
Ezért érdemesebb azt megnézni, mi a különbség aközött, ha valaki főállásban (napi 8 óra) taxizik, és aközött, ha ugyanennyit uberezik, mindkét tevékenység esetében legálisan adózva. Lássuk, melyik modell mennyire éri meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a tavaly behozott rendelet szerint már uberezni is csak olyan feltételekkel lehetne, mint taxizni, legalábbis az NFM korábban határozottan emellett foglalt állást, a taxisok is épp azért akadtak ki az Uberre, mert nem tartják be a szabályokat. A gyakorlatban azonban az Uber lényegében úgy folytatta, mint korábban. Most a kormány újabb, még szigorúbb szabályozást és szankciókat ígért, de egyelőre nem világos, hogy ezt hogyan képzelik.
Példánkban egy taxisofőrt és egy uberest hasonlítunk össze, az egyszerűség kedvéért úgy, hogy mindkét esetben napi 8 ledolgozott órával számolunk heti 5 munkanapon. Taxisoktól gyűjtött információk alapján úgy vesszük, a 8 óra alatt nagyjából 50 százalékos kihasználtsággal megy a kocsi. A teljes munkanap alatt 120 kilométert mennek, amelyből 60-at utassal, egy fuvar átlagosan 5 kilométeres. Így kijön, hogy egy 20 munkanapos hónapban a taxisunk és az uberesünk is 240 fuvarhoz jut.
A két tarifa közti különbség miatt viszont a bevétel jelentősen eltérő lesz. A fix tarifa bevezetése óta a taxik 450 forintos alapdíjjal, 280 forintos kilométerdíjjal és 70 forintos percdíjjal közlekednek, míg az uberesek a közelmúlt emelése után is csak 380 forint alapdíjat, 165 forint kilométerdíjat és 30 forint percdíjat számolnak fel.
Így a hó végén a 240 fuvar után a taxis összeszedett 696 ezer forintot, az uberes viszont csak mintegy 400 ezer forintot. A taxisnál ehhez nyugodtan hozzáadhatunk egy átlag 5 százalékos jattot, amivel együtt már 730 ezerről beszélhetünk.
Az Uber esetében pedig bejátszhat az is, hogy csúcsidőben többszörös szorzóval megy a tarifa. Így ha a sofőr úgy igazítja a munkanapját, hogy igyekszik minél többször frekventált időszakban autózni, akkor a jövedelme az alapszint fölé mehet. Tegyük fel, hogy a csúcsidőzés miatt az uberes is többet keres a minimumértéknél 10 százalékkal,
Ez így elég jól hangzik, de most jönnek a kiadások. Ezek a taxi esetében tényleg horribilis összeget tesznek ki, de az Ubernél sem elhanyagolhatóak. Már ahhoz, hogy elkezdjük a taxizást, szükségünk van egy autóra, amelyik megfelel a taxisrendelet által támasztott feltéteknek. A Totalcar pontosan összeszedte, mik ezek, de a lényeg, hogy a szabályok kizárják a Magyarországon forgalomban lévő autók zömét, egy megfelelő kocsi alsó hangon 2 millió forintba kerül.
Aztán az autót sárgává kell varázsolnunk, amire léteznek olcsóbb és drágább megoldások is 100 ezertől akár 400 ezer forintig, de az olcsóbbak esetében azt kockáztatjuk, hogy hamar színét veszti a taxink, és az éves műszaki ellenőrzéskor a BKK újrafestésre kötelez. A kocsiba kell kártyaleolvasó terminál és taxaméter is, a kettő együtt 200-250 ezer forintot jelent. A taxisvizsga 110 ezer, a sárga rendszám kiváltása több mint 13 ezer forint, és ezek még csak a belépési költségek.
Az Ubernél annyival rögtön beljebb vagyunk, hogy jóval nagyvonalúbb feltételeket támasztanak az autó felé, így
Egyéb költségek pedig nincsenek is, mivel a cég nem vár el semmit a büntetlen előéleten és legalább egyéves jogsin kívül.
A havi szintű kiadások is elég riasztóak. A fenti adatokkal számolva eltaxizunk minimum 45 ezer forintnyi benzint, elköltünk 60-70 ezer forintot az autónk fenntartási költségeire és az amortizációjára, 8 ezret utasbiztosításra, drosztengedélyre és taxis műszakira, befizetünk a taxisvállalatnak 80-100 ezret, hogy küldjenek nekünk fuvart.
A fix havi költség az uberezésnél jóval kevesebb: a benzin ugyanannyi, az amortizációt és a fenntartási költségeket vehetjük kicsivel kevesebbnek az olcsóbb autó miatt, és a viteldíjakból levesz 20 százalékot maga az anyacég (a példánkban ez mintegy 80 ezer forint), de ezzel véget is ért a történet.
Vagyis nem teljesen, mert ebben még sehol nem jelent meg az adóteher. Tegyük fel, hogy mindkét sofőrünk a most elérhető legegyszerűbb és elég kedvezőnek tartott kata vállalkozási formát választja, ami havi 50 ezer forintos fix adóterhet jelent egészen évi 6 millió forint jövedelemig. Az ezen felül eső rész után viszont 40 százalékot kell befizetni az államkasszába.
Ha kiszámoljuk a taxis jövedelmére a katát, akkor megkapjuk, hogy egy év alatt bőven átlépi a 6 milliós határt, emiatt a havi 50 ezren kívül egész pontosan 1 104 000 forintot be kell még fizetnie, ami havi bontásban plusz 92 ezret jelent. Ezzel szemben az uberes még ha jól is sakkozik a többszörös szorzós fuvarokkal, valószínűleg akkor is 6 millió alatt marad, így neki a havi 50 ezren felül nem kell mást fizetnie az államnak. Könyvelőre mindkét sofőrnek szüksége lehet, de ez maximum pár ezer forinttal dobja meg a költségeket egy hónapban.
A végeredmény minden bevétel összeadása és minden költség levonása után:
Ezek alapján úgy fest,
ha felcsapnának Uber-sofőrnek, akkor még a taxizással járó rengeteg befizetendő költség ellenére is sokkal kevesebbet tudnának megkeresni egy hónapban ugyanannyi munkával. Persze ez az egész csak a jelenlegi felállásra igaz: ha a taxisok elől egyre inkább elhappolják a kuncsaftokat az alkalmi sofőrök, akkor jócskán visszaeshet a jövedelmük.
Egy taxis forrásunk arról számolt be, hogy december volt az első olyan hónap Magyarországon, amikor érezhetően, nagyjából 30 százalékkal visszaesett a forgalma az Uber miatt. Ugyanakkor az is érdekes helyzet lenne, ha hirtelen minden taxis úgy döntene, inkább átnyergel uberezésre, ez ugyanis több mint 4000 fővel növelné meg a sofőrök számát, és durván kiélezné a versenyt.
Ha az alkalmazást nem tudják hatékonyan betiltani itthon, vagy nem törlik el a szabad versenyt ellehetetlenítő fix tarifát a taxipiacon, akkor az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy idővel eltűnik a taxisszakma, és a profi személyszállítók helyét alkalmi és hivatásos Uber-sofőrök veszik át.