Bár az emelkedő ingatlanárak kicsit rontanak a helyzeten, még mindig jobbak a fiatalok lakáshoz jutási esélyei, mint 2010-ben, állapítja meg elemzésében az FHB. A csok bővítésével és az új lakásokra vonatkozó áfa 5 százalékosra csökkentésével pedig új lehetőségek is megnyíltak előttük.

A pókhálóábrán látszik, hogy 2015-ben az öt legfontosabb szempont közül több is pozitív irányba mozdult az előző évhez képest. Ha pedig 2010 a kiindulási pont, minden tényező javulást mutat. Ami 2014-hez képest negatív változás, az a lakásárak jövedelmekhez való viszonya, másfél év alatt nagyot drágultak a lakások, amit a fizetések nem követtek.

Az árak jövedelemhez viszonyított aránya a 2007-et jellemző több mint 1,9-ről (azaz 1,93 hónapnyi átlagjövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni) 2014-re 1,17-re csökkent, majd 2015-re 1,27 hónapra csúszott vissza. Ez 8 százalékos romlást jelent az egy évvel korábbiakhoz képest, de a 2007-es, válság előtti évvel összehasonlítva 34 százalékkal kedvezőbb helyzetben vannak a lakásvásárlók.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a piaci kamatozású forint hitelek thm-szintje átlagosan 5,76 százalékon állt 2015 novemberében, míg 2014-ben ugyanebben a hónapban még 6,6 százalék volt.

Az alábbi ábrán pedig a hitelek részletei látszódnak a tipikus kamat, illetve az aktuálisan jellemző futamidő mellett. Egy tipikus hitel első évi törlesztése 2015-ben is tovább mérséklődött, így a hitelek terhei immár negyedik éve csökkennek az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt. Jelenleg a korábbi devizahitelek szintjén állnak, a hitelrészletek a 2007-es szintnek megfelelő terhet jelentenek.

Érdekes az alábbi grafikon is, az egyes állami támogatások mértékét mutatja egy tipikus lakáshoz felvett hitel esetén a lakás értékének arányában. Ebből látható, hogy a támogatások közül a legnagyobb részt a kamattámogatott hitelek képviselik, mert azok jelenértéke a támogatási időszak alatt összeadódik.

Ha pedig ehhez még hozzávesszük a kibővített csokot, azt látjuk, hogy egy bizonyos lakástípusra soha nem látott állami támogatás megy.

A garzonlakások korszaka, mely az első újlakás-építési hullámot jellemezte, vélhetően most, a válság után sem tér vissza. Kislakások ugyanakkor jelentős arányban készülnek a különböző projekteken belül. A most épülő lakások között a legnagyobb arányban a 40-60 négyzetméter közötti ingatlanok találhatóak, melyek összesen több mint 42 százalékát teszik ki az építés alatt álló állománynak, de a 40 négyzetméter alatti lakások is fontos csoportot képviselnek több mint 15 százalékos részesedésükkel.