"Ha kedvezően alakul a lengyelországi kiskereskedelemben tervezett különadó sorsa, annak mintájára a jövő évi költségvetés tavaszi tervezésekor olyan intézkedés születhet hazánkban, mely az arányosabb közteherviselés és a piaci erőviszonyok kiegyenlítődése érdekében újabb adónemet vagy díjfizetési kötelezettséget ró a nagy forgalmú áruházláncokra" – jelentette ki a Magyar Időknek a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos.

A lengyeleket másolni azért furcsa ötlet, mert ők valójában minket másolnak. 2011 és 2013 között Magyarországon is volt kiskereskedelmi különadó, progresszív adózás érintette az évi 500 millió forintnál magasabb bevételű láncokat. Az adó miatt uniós per indult, azt vizsgálták, hogy a rendelkezés indokolatlanul magasabb terhet jelent-e a multiláncoknak. Időközben a magyar kormány kivezette a különadót.

Nem sokkal később viszont bevezette a a sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ami szintén a nagyokat terhelte volna lényegesen jobban. Ezt aztán szintén vissza kellett állítaniuk egykulcsosra, Brüsszel ugyanis - akárcsak korábban a magyar kormány az szja-nál - , azt mondja, hogy az az igazságos, ha mindenki ugyanolyan kulccsal adózik. 

Szatmáry Kristóf most a lapnak azt mondta, a lengyel különadó az elképzelések szerint a legalább havi 1,5 millió złoty (105 millió forint) bevételt elérő kereskedelmi vállalatokra vonatkozik majd, míg az alacsony forgalmú kisebb üzletek nem fognak adót fizetni.

A sávos adókulcsok szerint, havi bevétel alapján számított új közteher megfizetését Lengyelországban nem kötik négyzetméterhez sem, vagyis nem számít majd, mekkora üzletben érik el a különadóval terhelt forgalmat.

A lengyel elképzelés szerint a havi 300 millió zlotynál (21 milliárd forintnál) alacsonyabb bevételt kimutató kereskedőket 0,7 százalékos különadó terhelné, az ennél magasabb bevételeket 1,3 százalékos kulcs szerint adóztatnák meg. Hétvégente és a munkaszüneti napokon azonban eleve magasabb, 1,9 százalékos kulcs alapján kellene fizetniük a láncoknak.

Szatmáry szerint a tavaszi időszakig kiderülhet, hogy a lengyel kormány talált-e olyan sávos adózási módot, amit az Európai Bíróságnál kevésbé fognak ellehetetleníteni, mint ahogy azt hazánk esetében tették.