A taxisok a mostani uberes vitában arra kezdték el kihegyezni a kérdést, hogy az Uberhez képest ők rendesen fizetnek adót, több felháborodott volt taxis is jelentkezett nálunk, hogy az nem egészen úgy van, sőt. Sokféle trükk előkerült, a durvább megoldások közül két olyan módszer volt, amit mindenki ismert vagy használt is.
Az egyik a "kütyüzés", amikor a taxiórához van egy másik kapcsoló, az utas számára kevésbé látható helyen. Vagy egy távirányító a taxis zsebében, ami a taxiórát tudja jobban megpörgetni. Ez is illegális, de önmagában csak az utasokat verik át vele, általában inkább a hozzánk látogató külföldieket. A másik a "radír", ami jó eséllyel ott lehet most is a budapesti taxik többségében, és összességében milliárdos szintű adócsaláshoz is segítheti a taxisokat.
Rengeteg budapesti taxiban olyan taxióra van, aminél lehetőség van arra, hogy a fuvar végeztével egy bizonyos időn belül ki tudja törölni a taxiórából a fuvardíjat. Így pedig adózniuk sem kell utána.
Egy plusz kis hardvert, vagy néha már csak szoftvert kell felrakni a taxiórához, és aztán ha a taxis az óra gombjain beír egy négyjegyű kódot, akkor törlődik az adott fuvar. Ez mindig azután történik, miután az utas kiszáll. Akkor is működik, ha sima blokkot kér az utas, csak akkor nem, ha számlát is kér a fuvaráról. De szinte soha senki nem kér. Mindenesetre, ha a taxis kevesebb bevételt vall be a ténylegesnél, az adócsalás.
„Tavaly pont beszart a radír a kocsimban, hívtam a taxitársaságomat, hogy hol van a taxióránk szervizközpontja. Mondták, hogy menjek el az adott helyre, és egy bizonyos emberrel óvatosan beszéljek. Onnan ez az ember átirányított egy másik műhelyhez, ahol az egyik kilépett, volt dolgozójuk várt. Neki mondtam, hogy a radírral van gond, de még ő is összerezzent, hogy »Hülye vagy? Maradj már csöndben!«. De fél perc alatt megjavította" − mesélte az egyik taxis.
„A radírt soha nem ellenőrizte senki" − mesélték még, és hozzátették: „Akinek esze volt, mindenki betetetett ilyen törlőt az órájába."
"Három magyar cég gyárt és szervizel engedélyezett taxiórát, mindhárom fajta órába lehet radírt tenni. Bár én csak arról tudok, akik nekem csinálták. Szerintem minden cégnél vannak radíros autók, egy pár még a nagyoknál is, a kisebbeknél és a hiénáknál pedig nem is hallottam olyanról, akinek nem volt" − mondta egy újabb, neve elhallgatását kérő volt taxis.
Megkérdeztük a taxiórák gyártóit, hogy ők tudnak-e bármi ilyesmiről, illetve ha nem, akkor az elméleti lehetőség szerintük azért létezik-e, hogy valaki kicselezze az óráikat.
A három engedélyzett gyártó közül Ecometer Kft.-től és a Vento 953 Kft.-től nagyjából hasonló dolgokat mondtak el. Szerintük nehezen elképzelhető, hogy valamelyik gyártó ráállna arra, hogy segítsen a taxisoknak csalni, hiszen az a szereplő örökre elvágná magát az egész iparágban. Emellett viszont csak a saját gyártmányaikért tudnak jót állni, amiknél biztosan nincs mód bármilyen külön kóddal vagy máshogy megbuherálni a taxióra adatait.
Rémtörténeteket hallottak, de igazából csak olyasmiről van konkrét tudomásuk, ahol az autó futott kilométereinek mérését piszkálják meg, nem magát a taxiórát. Ilyesmi ellen ugyanis tehetetlenek, nem is feladatuk erre felkészülni. Azt elképzelhetőnek tartották, hogy valaki egy másik szervizben megbütyköli úgy a taxiórát, hogy esetleg kitöröl jó pár adatot. De ezt sufnituningban nehéz lenne megoldani, ezért szerintük biztosan nem nagyon elterjedt. Emellett azt is mondták rendszeresen szigorúan ellenőrzi őket a NAV is.
Az Eördögh Kft. képviselője nem akart beszélni. Ő amint meghallotta, hogy taxiórák lehetséges megbuherálásáról érdeklődnénk az Indextől, rávágta, hogy nekik semmi közük nem volt ilyesmihez, most sincs, és lecsapta telefont.
Az egyik taxis elmondása szerint dolgozott olyan cégnél, ahol havi 50-60 ezernyi fuvar mehetett az órába, mert úgy osztotta le a főnök, hogy akkora összeg után még tudja kezelni az áfát. „Ha többet mutatott volna az óra, akkor azután az adót nekem kellett volna kipótolnom a cégnek a saját zsebemből. Ilyenkor vagy azt csinálta az ember, hogy minden második fuvart kitörölt, vagy, amikor elérte az összeghatárt, akkor minden fuvart törölt" − mesélte.
Ha egy autó mondjuk az átlagosnak mondható havi 3-400 ezres forgalmat hozza a valóságban, akkor a havi 60 ezernyi bevallott fuvarral a valós forgalom ötödét-hatodát vallották be az adott cégnél. Ha mondjuk az ötezer működő taxi közül az adócsalók eltitkolják az összes, valójában megszerzett éves jövedelem harmadát, már az milliárdos adókiesés a költségvetésnek. És akkor a fővárostól kieső iparűzési adót az eltérő szervezeti megoldások miatt még meg se próbáltuk megbecsülni.
A taxiscégek sokféleképp működhetnek, maga a taxis lehet sima alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy több autóval és sofőrrel működő alvállalkozó is. Van szövetkezetként működő taxiscég is, ahol ők maguk dönthetnek a cég ügyeiről. De az elmondások alapján úgy tűnik, hogy vannak olyan vállalkozók is, akik balfék strómanokra íratott, aztán sorozatban bedöntött cégekkel üzemeltetnek folyamatosan akár 50-60-100 autót is.
Amikor egy cég azt mondja, hogy annyi mehet az órába, amennyit akarsz, akkor lehet tudni, hogy azt a céget úgyis bedöntik nemsokára
− mesélte az egyik sofőr.
És vannak bármiféle engedély nélkül, pusztán megtévesztően sárgára festett autójú próbálkozók is. Nekik más, céges taxisok elmondása alapján sokszor elég lehet napi egy-két fuvar is, ha ott le tudják rántani az utasaikat 10-20 ezer forinttal. Az elhangzott tapasztalatok alapján engedély nélküli, külföldiekre és részegekre utazó csalókkal főleg az V. kerület, a VII. kerületi bulinegyed és a pályaudvarok környéke fertőzött.
Rákérdeztünk az ellenőrzésre is, konkrétan leírva a radírozás folyamatát. A NAV-tól annyit válaszoltak, hogy ők csak az adószabályok betartását vizsgálják, "a taxaméterek hitelességét" nem feladatuk ellenőrizni. Megkérdeztük az engedélyezési hivatalt, hogy ők akkor ellenőrzik-e a radírozást. Nos, ők se vizsgálják, szerintük egyedül a NAV jogosult ilyen működés közbeni vizsgálatra (176/F. §), ők csak hitelesítik a taxiórát, hogy a típus maga megfelel-e az előírásoknak.
Megkérdeztük a BKK-t is, hogy ők az ellenőrzéseik során találkoznak-e ilyesmivel, illetve tudnak-e figyelni az ilyen trükkökre. A BKK-tól azt mondta el dr. Rásó Hajnalka, hogy nagyon is tapasztalják a hasonló csalásokat és egyébként a taxióra "kütyüs" pörgetése is elég elterjedt. Ugyanakkor ők sem vizsgálhatják a taxióra informatikai manipulálását, nem feladatuk a taxióra működésének vizsgálata. Ők akkor intézkednek, ha túlszámlázzák a taxisok a viteldíjat a hatósági árhoz képest.
Az ellenőrzéseknél rákérdeztünk az taxiellenőröket érő fenyegetésekre is, ami Rásó szerint létező jelenség, volt, aki emiatt hagyta ott ezt a munkakört. Egyébként nagyjából 15 ellenőr végzi ezt munkát Budapesten, a taxisok már felismerik őket, viszont lehetetlen lenne félévente lecserélni az összes képzett ellenőrt. Hetente 120-150 ellenőrzési jegyzőkönyv készül, a tényleges pénzbüntetéseket már nem a BKK osztja, hanem az ellenőrök jegyzőkönyvei alapján a Közlekedési Hatóság.
A BKK tavaly 9456 ellenőrzést végzett, de ezekben benne van minden fajta ellenőrzés, nem csak a próbavásárlás. És még úgy is lebukott 262 esetben taxis a kütyüjével a Világgazdaságnak adott adatok szerint, hogy a próbavásárlásnál jó eséllyel felismerhette előre az ellenőröket. 313-szor pedig nem törődtek a hatósági árral, hanem simán föléáraztak.
Rásó szerint a tágabb értelemben vett személygépkocsis személyszállítási iparág egy része "szürke zóna" Budapesten, és ez ügyben együttműködésre törekszenek a NAV-val. Jelentős összeggel csökkenthetik a költségvetési bevételt, de pontos becslés erről nincs. Ugyanakkor nagy különbség van az egyes taxiscégek szabálykövetési hajlandósága közt, a nagyobb cégek sokszor megbízhatóbbak. Az engedély nélküli taxisok pedig gyakran súlyosabb jogszabálysértéseket is elkövetnek.