Index Vakbarát Hírportál

Élesben megy a civil szervezetek zsarolása

2016. február 17., szerda 11:08 | aznap frissítve

Fenyegetéssel és zsarolással próbál civil szervezetektől pénzt kicsalni az Alapítványok Feketén Fehéren oldal. A szektor átláthatósága valós igény, de az adatbázist ironikus módon az a File László készíti, aki ellen még 2000-ben sikkasztás gyanúja miatt indítottak nyomozást, bár bíróság elé nem került az ügye. Az akkori alapítványa működését átláthatatlannak nevezték, és most ő is ez alapján osztályozza a szervezeteket.

Egy hónapja írtunk az Alapítványok Feketén Fehéren (AFF) oldalról, amely akkor még csak több százezres, nemegyszer milliós tételeket akart begyűjteni civil szervezetektől, cserébe azért, hogy az oldalukon támogatható besorolást kapjanak.

Az AFF kidolgozott egy 16 pontos szempontrendszert, ami alapján listázza, kik azok, akik szerintük átláthatóan működnek, és kik élhetnek vissza az szja 1 százalékokkal. A követelményeket a szervezetek nem ismerik előre, de ha ismernék, se nagyon úszhatnák meg a fekete minősítést.

Az AFF pénzért kínál hozzáférést az adatbázisához, ahol a szervezetek maguk kozmetikázhatnák a róluk megjelent adatokat. Az éves működési keretük 1 százalékáért csak az oldalt szerkeszthetnék, még egyért már garanciapecsét jelenne meg a nevük mellett, a harmadik egy százalékért cserébe bannert helyezhetnének el, de újabban 3 százalékért szponzori csomagokat kínál.

Félreérthető üzenetek

Január közepéig csak megkeresték a civileket, és utalgattak arra, hogy rosszul járnak, ha nem fizetnek elő a szolgáltatásra, mert nem ajánlott kategóriába teszik őket. Az átvilágításokon a szervezetek 90 százalékát elbuktatták, és 72 órás szerződéskötési határidőt adtak a szolgáltatáscsomag megvásárlására, hogy elkerüljék a „feketésítést.”

Aztán bekeményítettek, a céget valójában vezető, de ahhoz a céginformációs adatok alapján nem kötődő File László személyesen keresett meg több alapítványt.

Kedves Zsuzsa! Ma kell pontot tennünk a megállapodásunkra! Mi arra kérjük az Együtt a Leukémiás Gyerekekért Alapítványt, hogy szponzorálja a www.alapitvanyokfeketenfeheren.hu oldalt. A gyémánt fokozatú szponzorálás díja 25 millió Ft+áfa... A szponzori díj a mai napon jóváírásra kell kerüljön a számlánkon! A számlát és szerződést elektronikusan küldjük egy órán belül, ha elfogadta a feltételeket. Ha nem, szerdai naptól figyelje a médiát!”

– írta File egy, a Vs.hu birtokába került sms-üzenetében az Együtt a Leukémiás Gyerekekért Alapítvány vezetőjének.

Nem tetszel nekem, de szponzor még lehetsz

File az Index megkeresésére azt mondta, a „szerdai határidő” az oldala tervezett indulására vonatkozott, nem pedig arra, hogy lejáratja a szervezetet a médiában. „A mi oldalunk is egy híroldal. Nekünk is újságíróink vannak” – közölte arra utalva, hogy így értette a „figyelje a médiát” kijelentését. Ennek mondjuk egyebek mellett ellentmond, hogy az oldal helyén található visszaszámláló még egy majdnem két héttel későbbi időpontot mutatott aznap, amikor az sms-t elküldte.

Az S.O.S. Leukémiás Gyerekekért Alapítvány elnökét azzal kereste meg, hogy 50 millió forintot adományoz a szervezetnek. Az egyeztetésen viszont File kért 10 millió forintot az oldala gyémántfokozatú szponzorálásáért, állítja az alapítvány kuratóriumi elnöke, Király Attila.

Ő az Indexnek elmondta, táblázatokon mutatta be neki, mennyit esik egy szervezet szja 1 százalékokból befolyó támogatása, ha a médiában negatív cikkek jelennek meg róla. „Elküldte a szponzori szerződést, hogy másnap 10 óráig írjam alá, máskülönben megindítja az akcióját” – közölte velünk Király.

Vagyis az AFF könnyedén elfogad pénzt az általa kifogásolt szervezetektől, sőt, maguk keresik meg az ügyfeleket. „A belső szabályzatunk megengedi” – válaszolta File arra a kérdésünkre, hogy szerinte etikailag mennyire elfogadható, ha további milliós tételeket vonna el az alapítványok céljaitól, de közben éppen a szerinte alacsony cél szerinti költéseket kifogásolja. Hozzátette, ez a háromszázalékos költség elenyésző a többi „egyéb kiadáshoz” képest. 

A tikárnő az ügyvezető igazgató

Cikkünk után megkeresett a cég egyik korábbi alkalmazottja. Tőle tudjuk, hogy a cégbírósági adatok szerint a vállalkozást vezető Borsi Zoltán Csabáné valójában File László titkárnőjeként dolgozik. A szervezetnek mindössze tíz alkalmazottja volt, őket „kockázatelemzőnek” vették fel, míg forrásunk szerint valójában telefonos értékesítőként dolgoztak.

A kommunikációról azt mondták, hogy legyünk kemények az ügyfelekkel, muszáj őket megszorongatni

– közölte velünk a korábbi alkalmazott. Három napig tanították be őket a közhasznúsági jelentések és a bírósági adatok átvilágítására. Ezek komolyságáról azt mondta, hogy december végére már azt mondták nekik, hogy „termelni kell, mindegy az átvilágítás eredménye, csak pénz jöjjön”.

A telefonban arra hivatkoztak a megkeresetteknek, hogy egy 1000 fős közvélemény-kutatáson az emberek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szeretné tudni, mire költik az alapítványok a támogatásokat. Ilyen felmérést a forrásunk nem látott.

A hónap közepén minden alkalmazottat kirúgtak, de a rákövetkező hétfőn mindenkinek felajánlották, hogy bejelentés nélkül visszaveszik. Az eredeti alapbér a telefonos értékesítői piacon kifejezetten magas volt: 150 ezer forint nettó volt, miközben más helyeken ez általában 90-110 ezer forint. Úgy tudjuk, a feketefoglalkoztatást nem vállalták a korábbi dolgozók.

Az oldal startját most február közepére ígéri az ott elérhető visszaszámláló. De az egykori alkalmazott úgy értesült, a fejlesztések pénzhiány miatt állnak. Jó, ha márciusban elkészül. Nem csoda, hogy a honlapon a visszaszámlálás néha újrakezdődik: most, cikkünk megjelenésekor még több mint hét és fél nap van hátra, míg néhány nappal ezelőtt, mint korábbi képünkön láthatja, már csak alig több mint hat volt hátra.

Már máskor sem működött a módszer

File László neve már több gyanús ügyben felmerült. A korábbi cikkünkben bemutatott Titanic vízi parkon és internetes vállalkozásán kívül több másik korábbi üzlete is előkerül.

2013 végén a Fogyatékkal élők kiállítására kalapozott pénzt a területen dolgozó civil szervezetektől. Azt ígérte, hogy 2014 áprilisában több száz kiállítóval, hírességekkel és érdekes programokkal tartják meg a rendezvényt a budapesti Hungexpón. 50-100 ezer forintos nagyságrendben kért pénzt a civilektől a pavilonokért.

A megkeresett szervezetek a kiállítótér rendezvényszervezőjétől tudták meg: File nem fizetett foglalót a határidőre, sőt, a meghosszabbított határidőre sem. Az üggyel minket megkereső civilek nem tudnak arról, hogy bárki is befizetett volna a kiállításra, sokan elveszítették a bizalmukat File múltja miatt.

Nem sokkal később egy másik vállalkozásán keresztül kereste meg a fogyatékkal élőket segítő szervezeteket azzal, hogy pénzre pályázhatnak. A File által emlegetett kiírás szerint a fogyatékkal élők életvitelét segítő eszközökre igényelhettek volna támogatást.

A megírt pályázatokra viszont nem érkezett pénz, helyette azok kikerültek a fogyatekossaggalelok.hu weboldalra. Itt az igénylők minden személyes adatával együtt az szerepelt, hogy gyűjtenek ezeknek az embereknek. A megkeresett civilek Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak (NAIH) az adatokkal való visszaélés miatt. Azonban mire a hivatal elkezdte a vizsgálatot, ezek eltűntek az oldalról.

File erről az Indexnek azt mondta, volt érvényes előszerződésük a kiállítótérrel; míg a honlapról közölte, hogy hírportálként működött volna. A NAIH vizsgálatáról pedig azt mondta, hogy „valamelyik személyes adat feltüntetésével” volt gond, a civilek pedig félreértették a pályázatot. Szerinte a honlapot nem érte meg fenntartani, nem érkezett elég támogató, ezért hagyták abba.

Neki is volt problémás alapítványa

File László ellen 2000-ben sikkasztás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a IX. kerületi Rendőrkapitányság. Azzal vádolták, hogy ügynököket alkalmazott, akik az Inkubátor Koraszülött Gyermekekért Alapítvány számára gyűjtöttek pénzt. Képeslapok és határidőnaplók értékesítésével házaltak, a vételárat számlával igazolták, az adományozóknak csekket adtak. A rendőrség gyanúja szerint viszont az alapítvány 20 millió forintos vagyonát File a sajátjaként kezelte, abból fizette az ügynököket.

Akkor azt mondta az MTI-nek, hogy az alapítványa több éve csak banki átutalással és postai csekkeken fogadott adományokat, készpénzt nem gyűjtöttek. Azt állította, hogy Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten ismeretlenek visszaéltek a szervezete nevével.

Két évvel később a rendőrség a 20 milliós tételt annyiban pontosította, hogy a készpénzes adományuk felhasználása „az alapítvány könyvelésének súlyos hiányosságai miatt nem követhető nyomon. Felmerült az is, hogy a kuratóriumi elnök az adományok egy részével sajátjaként rendelkezett” – áll a rendőrség MTI-nek eljuttatott közleményében. „Tavaly ősszel 20 millió forintos sikkasztás alapos gyanújáról szólt a híradás, ám nem sokkal később tisztázódott ennek valótlansága. A tévedésről a rendőrség még tavaly értesítette a szervezetet” – nyilatkozta File a Népszabadságnak.

Az ügyre rákérdeztük a rendőrségnél is, de a személyes adatok védelmére való tekintettel nem állt módjukban tájékoztatást adni a későbbi fejleményekről. „Nem emlékszem az ügyre” – közölte File az esettel kapcsolatban, ennél többet nem akart elmondani az akkori nyomozásról.

Rendszerszintű hibát vett észre

Az AFF szolgáltatása valójában egy jogszabályi hézagot vett észre, de rosszul értelmezte. A szektor gazdálkodását szabályozó civil törvény valóban teret enged a csalásoknak, és nehezíti a civil szervezetek elszámolását. 

A cél szerinti kiadásokat például a törvény úgy definiálja, hogy a vállalt feladatokra fordított „anyagi és nem anyagi” ráfordítások. Utóbbi pénzre váltását viszont nem határozza meg pontosan. Például az adománygyűjtői közvetítői tevékenységet nem lehet cél szerinti tételnek elkönyvelni, de ugyanígy nehéz forintosítani a kiadási oldalon egy hospice-szolgáltatást. Mennyibe kerül egy haldokló utolsó napjainak méltóságos biztosítása? Nem számolhatják el egy háromcsillagos szállodai ellátás árára.

A másik oldalon viszont könnyű a rendszer engedékenységét kihasználni. A cél szerinti felhasználás alacsonyságát nem követi valódi retorzió, ha nem költenek a hirdetett feladataikra, akkor szinte csak költségvetési bűncselekmények esetében kerülhetnek bajba. A Gyermekrák Alapítvány körüli ügyek, amiket az Index tárt fel, jól mutatták, mennyire tehetetlenek a hatóságok, mert bár a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 2014 októberében meggyanúsította a szervezetet  kisebb (félmillió forint alatti) vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségével, az ügyészség törölte az alapítvány vezetőjének gyanúsítotti jogállását. 

Néhány éve azt is végignéztük, hogy a legnagyobb egyszázalékos támogatást kapó, gyerekekkel foglalkozó alapítványok mire költenek. De a nyilvános beszámolók és közhasznúsági jelentések alapján nehéz megmondani a források tényleges felhasználását. Mi is arra jutottunk, hogy a szektor sok szereplőjénél lehetnek visszaélések.

Maguk a civilek is problémásnak tartják a visszaéléseket, az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testület ezért hívta életre az Etikus Adománygyűjtők kezdeményezést. Itt a szervezetek maguk jelentkezhetnek átvilágításra, szakértők vizsgálják a gazdaságosságukat, a jól teljesítők pedig csak egy minősítést kapnak, nem egy listára kerülnek fel.

Az AFF rendszerének lehetne létjogosultsága, viszont az, hogy néhány tízmillióért bárki tisztára moshatja a nevét az oldalon, és a problémás szervezeteknek csak a cég „hallgatását kell megvásárolnia,” a garanciapecsétes csalóknak kedvez. A zsarolásszerű retorika és a fenyegetőzés, valamint az, hogy az AFF maga kér szponzori pénzeket az általa kifogásolt szervezetektől, inkább mutatja azt, hogy a további visszaéléseknek kedvez, semmint az átláthatóságot hozná el. A rendszerszintű problémák orvoslása pedig a jogszabályalkotó feladata, nem egy kétes hátterű és gyanús módszereket használó vállalkozásé.

Rovatok