Az elmúlt hetekben a pedagógusok váltak a vezéreivé azoknak a társadalmi csoportoknak, amelyek szeretnék követeléseiket kikényszeríteni a kormányból. Az egészségügyi dolgozók, a közlekedési ágazat és a szociális szféra ugrásra készen várja, hogy a mostani hullámon ő is képes legyen társadalmi támogatottságot szerezni magának, írta legújabb elemzésében a Policy Agenda.

Szerintük a kormánynak egy ilyen helyzetben egyetlen eszköze van, ha a különböző társadalmi csoportokat „széttartja” és nem engedi, hogy térben és időben összeérjenek a követeléseik. Ez viszont mintha most nem sikerülne. Összeszedték, hogy a jövőben kik és hányan sztrájkolhatnak.

társadalmi csoport mérete	érintettek száma	jelen állapot	sztrájk valószínűsége
közoktatásban dolgozók	kb. 190 ezer közalkalmazott (ebből 130 ezer fő a KLIK alkalmazottainak száma)	két sztrájkbizottság is működik, a nagyobbik szakszervezet megkezdte a sztrájk előkészítését	közepes
egészségügyben dolgozók	kb. 100 ezer közalkalmazott	nincsen sztrájkbizottság, kisebb demonstrációk vannak	nem várható
MÁV-csoport dolgozói	kb. 38 ezer munkavállaló	még nem alakult meg a sztrájkbizottság, február 20-ig adtak határidőt a szakszervezetek a megegyezésre	magas
Volán-társaságok dolgozói	kb. 18.5 ezer munkavállaló	sztrájkbizottság alakult, február 28-ig adtak határidőt a megállapodásra	magas
szociális szféra	kb. 60 ezer közalkalmazott	sztrájkbizottság alakult tavaly ősszel	alacsony
Miskolci Városi Közlekedés Zrt. dolgozói	kb. 800 munkavállaló	sztrájk kezdődött	folyamatban
BKV dolgozói	kb. 12 ezer munkavállaló	sztrájkbizottságot alakított az egyik szakszervezet	közepes
vízügyi közszolgáltatásban dolgozók	kb. 6 ezer munkavállaló	nincsen sztrájkbizottság, március 22-re demonstrációt helyeztek kilátásba	nem várható

A Policy Agenda szerint három fő fegyver van a kormány kezében, ezeket már mind elővették, egyelőre mérsékelt sikerrel.

• politikai színezetet adni az eseményeknek: azaz aki az elégedetlenkedést szítja csupán az  ellenzék „megbízásából” cselekszik. Ez az ellenzék egyszerre lehet belföldi.
• csoportok megosztása: miután nem homogén tiltakozókról van szó, ezért könnyen lehet találni olyanokat, akik kompromisszumkészebbek és lehet velük tárgyalni. Ezzel csökkenteni lehet az egységes fellépést, belső viszályra adhat okot.
• társadalmi irigység felélesztése: a magyar társadalmon belüli megosztottságra is könnyen rá lehet játszani. Ehhez az kell, hogy az elégedetlenkedők követeléseit béremelési követeléssé kell leegyszerűsíteni.

Ezen kívül még elő lehet venni újra a menekültkérdést, és azt hangsúlyozni, hogy ilyen kiélezett helyzetben nincs helye széthúzásnak és belső vitáknak.