2016-tól mindentudó e-kártyát kap, akinek lejárt a személyije. Az okmány kiváltja a taj- és az adókártyát is, és alkalmas lesz online ügyintézésre, csak azt nem tudni, mikor: a szoftver még tesztelés alatt áll, és a kártyaolvasókat sem szerezték be a szükséges rendelőkbe, ügyfélszolgálatokra. Ujjlenyomatot adni végül nem kötelező, a többség mégis megteszi. Összeszedtük, mik a tapasztalatok eddig az új igazolvánnyal, és milyen további fejlesztések kellenek ahhoz, hogy használhassuk.
Január elejétől Magyarországon már nem állítanak ki egyszerű személyi igazolványokat, a 2001-ben bevezetett sima kártyát az e-kártya váltotta le, amely több okmányt egyesít magában. Az e-kártyát két dolog miatt vezeti be a kormány: egyrészt egyszerűsíti az életet azáltal, hogy személyiként, utazási okmányként, elektronikus aláírásként és tajkártyaként is használható, másrészt viszont az állam számára előnyös, mert lehetővé teheti az állampolgárok biometrikus azonosítását.
Az ilyen típusú okmányok léte nem újdonság, Európa számos országában kísérleteznek hasonlókkal, de országonként eltérő, hogy milyen funkciókat vonnak össze, és kötelező-e vagy fakultatív a kártya kiváltása. A sokoldalú okmánnyal kapcsolatos előzetes infókról és adatvédelmi aggályokról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.Itt
Mikor időpontért telefonáltam a XV. kerületi okmányirodába, azt mondták, március 23-ára van legközelebb. De azt is megsúgták, péntekenként nincs előre bejelentkezés, ha időben érkezem, akkor elintézhetem
– meséli egy munkatársunk, aki végül az adott pénteken egy órával az iroda nyitása előtt odaállt az ajtóba, és így is csak a második volt. Az ügyintézéssel nagyjából fél óra alatt végzett, ekkorra már hosszú sor kígyózott az utcán.
Gördülékenyebb folyamatról számolt be egy szombathelyi olvasónk, aki előzetes tervezgetés nélkül is gyorsan sorra került, és az okmányához szükséges procedúrán percek alatt átesett a helyi kormányablakban. Kérdeztük a Belügyminisztériumot (BM) is az ügyintézés esetleges bonyolódásáról az új kártyák miatt. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy az igazolványokat a korábbi 20 nap helyett 8 napos határidővel készítik, és az igénylés nagyjából 6-8 percet vesz igénybe. Ugyanakkor úgy tűnik, az okmányirodák leterheltsége és az ott dolgozók felkészültsége elég változó, ami jelentős eltéréseket okozhat a hozzáférés egyszerűségében, bár ez nem feltétlenül csak az új igazolvánnyal függhet össze.
A BM tájékoztatása szerint január óta mintegy 220 ezer új személyit igényeltek, az állampolgárok 60 százaléka kérte, hogy az ujjlenyomatát is tárolják az okmányon. Az első néhány nap után, amikor az igénylések száma csak ennek töredéke volt, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke még 80 százalékról beszélt a köztévében. Az azóta eltelt időben úgy látszik, ez visszaesett, de tulajdonképpen már az is érdekes, miért választja bárki azt a lehetőséget, hogy megadja, miközben nem kötelező.
Az eredeti tervezetben még az szerepelt, az állampolgár „köteles tűrni”, hogy levegyék az ujjlenyomatát, de ezen később finomítottak, és végül csak az adja meg, aki akarja. Erről mondjuk nem mindenhol tájékoztatják a gyanútlan igénylőt; a XV. kerületi esetben például előzetes érdeklődés nélkül, magától értetődően kérték kollégánktól, hogy nyújtsa oda a kezét, amit meg is tett. Az ujjlenyomatvételt kérők aránylag magas száma mögött talán részben az állhat, hogy nem mindenhol tudatják ennek opcionális jellegét.
Az egyébként egyelőre nem biztos, hogy végleg megússzuk a kötelező ujjlenyomatvételt, ugyanis a kormány nyitva hagyott egy kiskaput: rögzítették, hogy jövőben egy új jogszabály még kötelezővé teheti az ujjlenyomatadást, és a lenyomatok használatát akár rendőrségi eljárásokban.
Az új kártya birtokosait bizonyára az érdekli a legjobban, hogy akkor most elsüllyeszthetik-e a fiók mélyére a többi igazolványt, amit kivált. A válasz egyelőre sajnos nem, ugyanis az e-kártya csipjén tárolt információk leolvasásához külön szerkezetre van szükség, ez pedig még jó darabig nem lesz mindenhol. Rádiófrekvencia-alapú csipkártya leolvasására szolgáló eszközt sok különböző gyártó készít, de az e-kártyákhoz egyelőre ezek közül csak három típust ajánl a minisztérium, mivel ezek kompatibilisek biztosan a kezelőszoftverrel.
A legkönnyebben talán a Reiner Cyberjack hozzáférhető, ezt a Magyar Posta webshopjában is megveheti bárki 12 990 forintért. Minden egyes háziorvosi rendelő és adó-ügyfélszolgálatnak szüksége lesz ilyenre ahhoz, hogy tudjuk használni a minden egyben kártyát. Viszont hogy megveszik-e, és hogy ki fog fizetni érte, azt nem igazán lehet tudni: kérdeztük a BM-et arról, volt-e központi közbeszerzés a leolvasók országos terítésével kapcsolatosan, de azt a választ kaptuk, hogy ilyesmiről szó sincs, sőt azt sem tudják, hány olvasóra lesz szükség. Saját hatáskörben a közeljövőben 3100 eszköz vásárlását tervezik, de mint írták,
a projektnek nem volt célja a teljes felhasználói kör kártyaolvasóval történő ellátása, a további eszközökkel történő ellátás az adott ágazati szereplők feladata, így a beszerzésükről, illetve az ehhez szükséges mennyiségről szóló információval a Hivatal nem rendelkezik.
Határidőt a beszerzéshez nem írnak, és úgy tűnik, hogy az összességében valószínűleg milliárdos tételt kitevő beszerzési költséget az adott ágazatokra hárítják, vagyis a NAV és az OEP felel majd feltételek kiépítéséért a maga tempójában, de még nem tudni, kik lesznek a szerencsés vállalkozások, akik sok pénzért beszállíthatnak nekik.
Érdekesség, hogy bár a funkciók összekapcsolását már nem tartja megengedhetetlennek az Alkotmánybíróság, az továbbra sem összeegyeztethető a törvényekkel, hogy a különböző tárolt adatok egyszerre lehívhatók legyenek, így a rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adott intézmény csak a neki szükséges információt tudja lehívni a kártyákról. Az érzékeny adatokhoz csak a tulajdonos engedélyével lehet hozzáférni, ezért minden kártyához tartozik PIN kód is.
A széles körű alkalmazhatóságra tehát még várniuk kell az e-kártyásoknak, ezért inkább ne induljanak el orvoshoz a régi jó tajkártya nélkül.
Az új kártya egyébként a bürokráciacsökkentő törvénycsomag jegyében ingyenes, bárki igényelheti, akinek 60 napon belül lejár vagy megrongálódott a személyije. A fentebb felsorolt funkciókon kívül online ügyintézésre is alkalmas lehet a kártya az elektronikus aláírás segítségével, ha ezt kéri az ügyfél. Ehhez azonban az igénylőnek is be kell szereznie egy leolvasót otthonra, és telepítenie kell a kártyakezelő alkalmazást a számítógépére, cserébe a későbbiekben jelentősen megkönnyítheti az életet. Az eSzemélyi Kliens névre hallgató program egyelőre tesztelés alatt áll, úgyhogy a letöltéssel még várni kell. Az eddigi tapasztalatok szerint az igénylők hetede kérte elektronikus aláírással a kártyát.
Az e-kártyával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is összeszedte honlapjának egy aloldalán, amit ide kattintva érhet el.