A vasárnapi boltzár tavaszi bevezetése előtt a legóvatosabb becslések is sokezres létszámcsökkenést vetítettek előre. Ebből végül nem lett semmi: 2015-ben év közben májusra három-négyezer fővel apadt a létszám, de ez év végére visszakúszott a januári szintre (az 590 fős növekmény három tized százalékot jelent, így elhanyagolható, írja a Napi.hu a Blokkk.com cikkére hivatkozva. 

Mindez egyébként nem azt jelenti, hogy a boltzár nem érintette a kiskereskedelmi munkaerőpiacot, hanem mivel a forgalom amúgy bővült,

Az elemzésből az is kiderül, hogy a vásárlók ragaszkodnak a nagyobb áruházakhoz, és főleg szombatonként keresik fel őket. A kiskereskedelmi alkalmazottak létszáma viszont nem követi a forgalom bővülését. 2013-tól nő a kiskereskedelmi forgalom, aminek mértéke a 2013-2015. közötti időszakban együttesen számolva 12 százalék felett volt. Ehhez képest az alkalmazottak létszáma csak 4 százalékkal emelkedett ugyanebben a hároméves időszakban.

A bolti kiskereskedelem létszámváltozásai nem követik a vásárlók téblábolását az áruházakban. 2015-ben a kiskereskedelem januárhoz képest decemberre a másfélszeresére hízott. Ehhez képest ugyanezt az időtávot nézve végül is változatlan maradt a létszám, cáfolva azokat a kormányzati megjegyzéseket, hogy inkább nőtt.

Ebben a létszámbővülésben - a KSH kiskereskedelmi forgalmi mutatójának bővüléséhez hasonlóan - tetemes szerepe volt az online pénztárgép rendszernek, amit pontosan 2014 január és augusztus között építettek ki a boltok, áruházak, tehát mind 2014-ben, mind 2015-ben felfelé nyomta a kiskereskedelem különböző mutatóit.  Az online kassza tehát a munkaerőpiacot is pucolta, hiszen ha több nyugtát ad a boltos, több költséget is el kell számolnia.