Update: Kovács Zoltán kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy a kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését. Azt is közölte, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a Széchenyi pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány egyes elemei, mivel akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így kiszorítja a külföldi cégeket a piacról – döntött az Európa Bíróság.

Az Európai Bizottság kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg a kötelezettségszegést Magyarországgal szemben, amiért adókedvezményeket kizárólag Szép-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén lehet igénybe venni Magyarországon, ezzel kizárva minden más, nem magyar céget a piacról.

Az ügy még 2012-ben kezdődött, amikor a kormány úgy módosította az adószabályokat, hogy az addig a piacon lévő cafeteriautalványok elvesztették a kedvezményeiket, így már nem nagyon volt értelme, hogy a cégek ilyeneket adjanak a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként. Bevezette viszont a kormány az Erzsébet-utalványt, amit a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatott csak ki, és a Szép-kártyát, amit a magyar bankoknál lehet kiváltani. A piacról kiszorított francia cégek, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo szerint ez jogellenes volt, és fel is nyomták ezért Magyarországon az EU-nál. 

A bíróság ítélete szerint:

• Az, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát, sérti az uniós irányelvet, ami szerint a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat abban, hogy milyen formában akarnak működni egy tagállamban.
• A magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a Szép-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működjenek, és kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A bíróság szerint a magyar jogi szabályozás megsérti az unió irányelvét, mert az, hogy a szolgáltatók székhelyének Magyarországon kell lennie, hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
• Az is a külföldi szolgáltatókat helyezi hátrányos helyzetbe, hogy a magyar szabály szerint a Szép-kártya kibocsátóinak minden 35 ezer főnél nagyobb magyar településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ennek csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni.
• A magyar szabály azt is előírja, hogy aki 35 ezer főnél nagyobb magyar településen akar Szép-kártyát kibocsátani, annak magyarországi telephellyel kell rendelkeznie.
• A bíróság szerint az nem indokolja  a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-utalvány kibocsátási monopóliumát, hogy a bevételét szociális célokra fordítja.

Azt, hogy a magyar kormány veszíteni fog ebben az ügyben, már korábban is lehetett sejteni, amikor a bíróság főtanácsosa, Yves Bot írja az ügyben kiadott véleményében azt írta, hogy Magyarország a cafeteria szabályozásával uniós irányelveket szegett meg. 

Az ítélet után a bíróság közleménye szerint

vagyis meg kell változtatnia az irányelvekkel ellentétes gyakorlatot.

Szép-kártyát jelenleg az OTP, az MKB Nyugdíjpénztár, valamint a K&H bocsát ki. A három kibocsátó 2015. november végéig együttesen 1,241 millió kártyát adott ki. A kártyákra az elmúlt öt évben feltöltött összeg meghaladta a 296 milliárd forintot.