Akár tízezreket is kilakoltatás fenyegethet, kedden ugyanis lejár a kilakoltatási moratórium, a kormány legújabb bedobott mentőövei pedig a nem fizető adósok közül nem mindenkinek segítenek.
Hiába dobták az utóbbi években egymás után a különböző mentőöveket a devizahiteleseknek, hiába csökkent töredékére a devizás szerződések száma, valójában sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát, sem a banki elszámoltatás nem húzta ki a gödörből azokat, akik a legmélyebben vannak.
Miközben a nem fizető hitelállomány jelentősen csökkent, a devizahiteles állomány pedig a forintosítással gyakorlatilag eltűnt, újra növekedni kezdett a 90 napnál régebben lejárt hitelállomány.
Simonyi Tamás a KPMG szenior igazgatója egy hónapja a portfolio.hu-n azt írta, a magyar bankok 882 milliárd forint értékű nem fizető lakossági jelzáloghitelt és még ennél is több jelzáloggal fedezett kereskedelmi ingatlanhitelt tartanak portfóliójukban.
Az első mentőcsomag, a 2011-es végtörlesztés, a magasabb jövedelműeknek jelentett igazán segítséget: összesen 169 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, ezt követően pedig 172 ezer 875-en léptek be az árfolyamgátba 2011-től és 2013 közepéig. Az idei nyár közepére pedig a forintosítást és a banki elszámoltatást is lezavarták, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag eltűntek a devizahitelek. A probléma viszont bár kevesebb embert érint, azért megmaradt.
Hogy még mindig nem mentettek meg mindenkit, azt a kormány is elismerte, tavasszal azt ígérték, hogy ki fognak dolgozni egy adósmentő megoldást azoknak, akiket még így is a lakásuk elvesztése fenyeget. Még mindig durván 180 ezer olyan adós van, aki nem tud fizetni.
A nyáron ezért két intézkedés is megszületett:
Csakhogy ezzel a két intézkedéssel sem zárható le teljesen a történet, az MNB szerint ezek legfeljebb 35 ezer embernek jelenthetnek megoldást: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bővítése 10 ezer, a magáncsőd 25 ezer embernek segíthet. Utóbbi ráadásul egyelőre elég népszerűtlen. Ennek oka az lehet, hogy a szabályozás elég szigorúra sikerült. A kilakoltatási moratórium megszűnése mindenesetre meghozhatja az adósok kedvét a magáncsődre.
Simonyi Tamás szerint egyébként lehet pozitív oldala is annak az adósok szempontjából, hogy a kilakoltatási moratóriumot feloldják. Az érintett bankokban ugyanis már senki nem gondolja komolyan, hogy ezeket a hiteleket maradéktalanul be lehet hajtani. Leginkább szabadulnának e hitelállománytól: olyanoknak adnák el, akiknek van rutinjuk benne, hogy refinanszírozással, a fedezet értékesítésével, kiadásával vagy más módon kigazdálkodják a csomagok vételárát, meg persze valami hasznot is maguknak.
És mivel a bankok a nem fizető hitelek egy részét már leírták veszteségként, a követeléseit megvásárló szereplők pedig gyorsan szeretnének pénzhez jutni, a bank által korábban veszteségként leírt összeg nagy részét az adós várhatóan megnyeri, végső soron jóval kevesebbet fizet vissza, mint fennálló adósságának a fele. Ilyen nagylelkű ajándékot eddig egyik adósmentésben sem kínáltak nekik.