Magyarországon folyamatosan nő a bioüzemanyagok aránya az üzemanyag-felhasználásában, a 2004-es 0,4 százalékról 2014-ben 6,9 százalékra bővült, és meghaladta az Európai Unió 5,9 százalékos átlagát - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken az MTI-vel.

Magyarországon a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő. 2020-ig az EU minden tagállamában el kell érniük a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak a 10 százalékos részarányt a közlekedésben. A közlemény szerint a megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.

A KSH adatai azt mutatják, az ország belföldi villamosenergia-fogyasztásának 7,3 százalékát megújuló energiaforrások fedezték 2014-ben, a zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származott. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, a hulladékégetés és a napenergia a magyarországi zöldáram termelésnek 4 és 2 százalékát adta.

Az EU gazdasági stratégiája 2020-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul az energiafogyasztásban, Magyarország ezen a téren 14,65 százalékos részesedést vállalt. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerték, ez 1 százalékponttal haladta meg az előző évit. Magyarországon 2013-ban és 2014-ben változatlanul 9,5 százalékot tett ki a zöldenergia részesedése. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát adja.