Kína a pénzügyi rendszer fejlődésével párhuzamosan a jelentkező kockázatokat is képes lesz kezelni - idézte a hivatalos Hszinhua hírügynökség a kormányzati kutatóintézet igazgatóhelyettesének kijelentését.

Huang Souhung, az Államtanács (kormány) kutatóintézete, State Council Research Office igazgatóhelyettese a szombati sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Kína pénzügyi rendszere alapvetően stabil, bizonyos pénzügyi eszközök túlzott alkalmazása azonban kockázatoknak teheti ki.

A kormány ezért nagy figyelmet szentel a potenciálisan kockázatos tényezők kezelésének, így például a nem teljesítő hitelek arányának. A felügyeleti szervek pedig szükség esetén megteszik a kockázatok kordában tartásához szükséges lépéseket - jelentette ki.

Kínában az elmúlt évtizedekben a világtörténelem legnagyobb beruházási programja valósult meg. Jól példázza a méreteket, hogy három év alatt, 2011-13 között Kína több cementet (6,5 gigatonna) használt fel, mint az Egyesült Államok a teljes 20. században (4,5 gigatonna).

Bár a beruházási boom látványos eredményeket hozott, a kritikusok két fontos dolgot hangsúlyoznak. Egyrészt a beruházási döntéseket nem piaci, hanem politikai és a politikával összefonódó partikuláris alapon hozták meg (korrupció), és ez általában a tőke rossz hatékonyságú felhasználását okozza, azaz a beruházások nem térülnek meg. Súlyosbítja a problémát, hogy a beruházások nagy része hitelből valósult meg.

Az elmúlt tíz év kínai növekedése egyre növekvő adósságszint mellett megy végbe. Ma minden 1 jüan GDP-növekedéshez 2 jüan új hitelt kell a rendszerbe pumpálni. (Az amerikai lakáspiac összeomlása előtti években mintha láttunk volna már hasonlót.) Az állami tulajdonú kínai bankok persze lelkesen pumpálnak, de hogy mérlegeikben mennyi rossz hitel halmozódott fel a fenti két hatás eredőjeként, abba jobb nem belegondolni.