Orbán bejelentette, hogy nyílt, kettős bérrendszert akar, mert eddig is az volt, csak rejtve. Igazából nem tudni, hogy ez mit jelent, és nem is mondta el túl érthetően. Annyit lehet tudni, hogy a cafeteria-rendszer kötelező átszabásához lesz köze, ezzel akarnák visszahozni majd a fiatalokat, és valamilyen készpénzben emelnék vele valakik fizetését. De ez az egykulcsos adó feladásától az Erzsébet-program céljainak feladásáig rengeteg dolgot jelenthet.
Orbán Viktor csütörtökön nem csak arról beszélt (talán először), hogy az államadósságunk nő, csak a GDP-hez viszonyított arányában van nagyjából szinten. Hanem arról is, hogy nem lehet megakadályozni a fiatalokat abban, hogy elhagyják az országot. Mert szerinte a mozgékony fiatalok meg akarják ismerni a világot. Viszont bejelentette, az nagyon jó volna, ha egyszer visszajönnének.
Erre találtak ki egy dolgot. Azt, hogy béremelés kell ahhoz, hogy a fiatalok hazajöjjenek, de a hagyományos béremelések nem lesznek elegendők. Hanem kockázatosabb rendszer kell, amit a cafeteria-rendszer átalakításával gondoltak megoldani. Ez azért is jön kapóra, mert a mostani rendszerünk úgyis épp megbukott.
A kormány még 2012-ben döntött úgy, hogy szabályozási erejével elzavarja a cafeteriapiacot uraló, főleg külföldi cégeket, és államosítja a szektort. Cafeteriat azért érte meg adni a dolgozóknak a törvényi maximumig, mert jellemzően jóval kedvezőbb adóbesorolás alá estek, mint a pénzben adott jövedelem.
A külföldi és néhány magyar cég utalványai helyett bevezették az Erzsébet-utalványt főként az ételutalványok helyett, és a bankkártyaszerű Szép-kártyát, főként az üdülési utalványok helyett. Utóbbit három bank, az OTP, az MKB és a K&H adta ki. A munkaadók szépen le is cserélték a korábbi utalványaikat, mára 48 ezer munkaadó ad nagyjából kétmillió embernek ilyen formában bért.
Igen ám, de az EU bírósága február végén kimondta, ami sejthető volt: jogellenes volt az államosítás. Ezért Magyarországnak várhatóan vaskos kártérítéseket kell majd fizetnie, illetve mihamarabb jogszerűvé kell visszacsinálni a rendszerünket.
Egészen pontosan Orbán úgy gondolkozott, hogy a cafeteria másképp adózik, mint az alapbér, az unió is tulajdonképpen elismeri, hogy ez egy „rejtett kettős bérrendszer”. Most szerinte az a kérdés, hogy van-e bátorságunk ahhoz, hogy ezt egy „nyílt, kettős bérrendszerré” tegyük. És ha már úgyis át kell alakítani a cafeteriát, akkor készpénzzé kellene tenni, csak épp a cafeteria kedvezőbb adóbesorolásával – mindezt már 2017-től.
Ez nagyon izgalmasan hangzik, ugyanakkor megint olyan ötletnek tűnik, amiről nem tudni, mit fog jelenteni a valóságban. Már a készpénzes ötlet sem világos. Ez azt jelentheti vajon, hogy viszonylag adómentesen akarnak adni havi 10-20 ezer forintot? És akkor részben vagy egyáltalán nem kell utána szja-t fizetni? Vagy nem kell a sokkal nagyobb terhet jelentő járulékokat sem?
Mert ha az előbbi, akkor ez nagyjából a kormány által korábban szörnyűnek tartott és hamar kivezetett adójóváírás visszahozatalát jelentené. Ott ugyanis a legszegényebb emberek a bérük egy részét szja-mentesen kapták. Ha viszont mondjuk járulékokat se kell fizetni, és mindenkinek jár, akkor vélhetően az szja-törvény adómentes juttatásai közé kerülne.
ami a jövedelem egy részére vonatkozna, véget vetve az egykulcsos személyi jövedelemadónak.
Ha viszont nem mindenkinek, akkor kiknek lesz ez? A fiataloknak? Vagy azoknak a már nem olyan fiataloknak, akik külföldről térnek vissza?
Külön kérdés, hogy havi 10-20 ezer forintot tényleg akkora meggyőző erőnek gondolnak-e Orbánék, ami miatt Dániából hazajönne a fiatal orvos, Angliából pedig a jól képzett pincér. Mert ha ekkora marad a keret, akkor jó eséllyel inkább csak egy kommunikációs fogás lesz az egész.
Az is érdekes, hogy valóban készpénzt is adnak-e majd, és ez bármire felhasználható lesz, vagy meg kell felelni valamiféle feltételeknek.
Ha ugyanis bármire felhasználható lesz, akkor szembemennénk az eddigi, a belföldi turizmust, hazai vállalkozásokat támogató, előtérbe helyező feltételeinkkel. Pénzt lehetne akár a Szép-kártyához hasonlóan is adni úgy, hogy a jelenlegi cafeteriaelemek szinte mindegyikére fel lehessen használni. Ennek még meglenne az a jellemzője is, hogy külföldi cégek csak nehezen tudnának ténylegesen belépni erre a piacra, mert a rendszer már kiépült, és nagy költségei lehetnének a váltásnak, mondta erről Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adószakértője.
Az se semmi, hogy az egész cafeteria-rendszerünk szinte évről évre változik az aktuális politikai célok függvényében. Az ilyesmi sehol nem szerencsés, de különösen nem egy olyan százmilliárdos piacon, ahol sokszor hosszú távra köteleződnének el emberek (mondjuk a nyugdíj- vagy egészségpénztári befizetéseikkel).
Mindenesetre most jó lehetőséget is kínált az Európai Bíróság döntése, hogy ezt meglovagolva újra átszabják a rendszert. Viszont ha nagyon nagy kedvezmények jönnek be egyes csoportoknak, akkor azt az adókiesést még ki is kell fizetnie a költségvetésnek. Végső soron, ha most már tényleg tavasszal elfogadják a költségvetést, akkor legkésőbb akkor megtudjuk, hogy miről beszélhetett ténylegesen Orbán, és mit számoltak ahhoz neki az NGM-ben.