Az olaj alacsony világpiaci ára miatt a venezuelai gazdaság továbbra is nehézségekkel küszködik, amihez hozzájárul egy bel- és külföldi pénzügyi és gazdasági bojkott - áll a Maduro által aláírt rendeletben.

Aristóbulo Istúriz venezuelai alelnök a szükségállapot meghosszabbítását azzal indokolta, 60 nap nem elegendő arra, hogy úrrá legyenek a problémákon.

A szükségállapot kiterjeszti az elnök hatáskörét, aki így beleavatkozhat a venezuelai vállalatok ügyeibe, illetve valuta- és árkorlátozást vezethet be annak érdekében, hogy "garantálja a hozzáférést" az alapvető élelmiszerekhez, árucikkekhez, gyógyszerekhez.

A gazdasági szükségállapotot január közepén rendelte el Maduro, s bár az ellenzéki többségű parlament elutasította, az államfőhöz közel álló legfelsőbb bíróság érvényesnek ítélte az elnöki rendeletet. Meghosszabbításához ugyancsak a törvényhozás hozzájárulása kell.

Venezuelában feszült a politikai légkör a tavaly decemberi parlamenti választások óta, amelyeken a Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) elnevezésű ellenzéki pártkoalíció többséget szerzett a törvényhozásban, a néhai Hugo Chávez elnök által létrehozott, Nicolás Maduro vezette Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) pedig 17 év után először kisebbségbe került.

A világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkező ország gazdasága várhatóan az idén is csökkeni fog. Venezuela bevételeinek mintegy 96 százaléka származik kőolajtermékek exportjából, miközben az olaj ára az elmúlt időszakban a korábbi töredékére esett, ami miatt a dél-amerikai ország gazdasága mélyrepülésbe kezdett.

Venezuela súlyos recesszióval, a világon a legmagasabb inflációval és kiterjedt - egyebek mellett olyan alapvető termékeket, mint az étolajat és a vécépapírt is érintő - áruhiánnyal küzd, miközben hatalmas kőolajkészletei vannak. Maduro szocialista kormánya ellenfelei aknamunkáját, az ellenzék viszont az egykori buszvezetőből lett elnök elhibázott gazdaságpolitikáját okolja az ország helyzetéért.