Szerdán nyújtotta be Rogán Antal a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről szóló törvényjavaslatát a parlamentben, amit csütörtökön már meg is szavazhatják a képviselők. A javaslat viszont a Portfolio.hu szerint legalább négy szempontból kockázatos, így messze nem biztos, hogy annyi embernek megéri majd belépni ezekbe, mint azt a kormány reméli. 

Ahogy azt már szerdán írtuk, a javaslat szerint azok, akik új lakásokat akarnak venni, ilyen otthonteremtéri közösségekbe (nok-ba) tömörülhetnek, amikbe a tagok 10-15 évig összedobják a pénzüket, hogy aztán a közös pénzből egy-egy tag lakást tudjon vásárolni.

A nok-ok pénzét zrt formában direkt erre létrejött cégek kezelik, azt pedig, hogy ki mikor kaphat lakást a pénzből, azt licitálással vagy (ha a licitálásnak nincs egyértelmű eredménye) sorsolással döntik el a tagok. Az állam pedig, ahogy  lakástakarék-pénztáraknál is, a befizetések 30 százalékának megfelelő támogatást ad majd a tagoknak, bár nem mindenkinek (erről mindjárt). 

A Portfolio.hu véleménye szerint ezzel a tervvel kapcsolatban 4 komoly kockázat merül fel:

1. Mivel a licitálás során az kap először pénzt a lakásához, aki nagyobb önrészt tud befizetni, mint a nok többi tagja, ezért gyakorlatilag az történik, hogy  szegényebb tagok pénzén jutnak lakáshoz a gazdagabbak. Ez azt is jelenti, hogy annak érdemes belépnie, aki azt gondolja, hogy nagyobb önrészt tud befizetni, mint a többiek, vagy aki elfogadja, hogy nem tudja, mikor jut majd sorsoláson neki lakás a következő 10-15 évben.
2. A 30 százalékos állami támogatás csak akkor jár, ha a nok-ot ún. megbízható szervező szervezi, vagyis egy olyan cég, ami már legalább 1000 lakóingatlant felépített vagy értékesített két év alatt. Ehhez legalább két évnek el kell telnie, tehát addig csak reménykedhetünk, hogy a szervezőnk iparkodik, mert állami támogatást a befizetésünk után nem kapunk. Vagy egy olyan szervező közösségéhez csatlakozunk, amelyik már a szervezővé válás előtt teljesítette ezt a kritériumot, ahogy viszont arra Harangozó Tamás MSZP-s képviselő felhívta a figyelmet, ma ilyen cégből csak kettő van, és mindkettő egy tulajdonoshoz, Nyéki Zoltánhoz köthető, aki már 2001 óta készülhet erre a lehetőségre.
3.  Aki időközben meggondolja magát, és kilépne a közösségből, csak akkor jut hozzá a pénzéhez, amikor a közösség teljes, 10-15 éves élettartama lejár. Ahhoz a pénzhez is csak ekkor lehet majd hozzájutni, ami megmaradt a lakásvásárlások után.
4. A nok-ba betett és abban kezelt pénzre nem vállal garanciát az Országos Betétbiztosítási Alap, így ez a befektetési forma csak azoknak lehet vonzó akik hajlandóak vállalni ezt a kockázatot. 

Mindezek alapján félő, hogy