Részben a csoknak köszönhetően a tavalyi közel 7600 után idén 12 500, jövőre pedig 18 700 új lakást adhatnak át Magyarországon, derül ki az MNB friss inflációs jelentéséből. A jegybank szerint az új lakások háromnegyedére felvehetik a 10 milliós csokot, de ennek költségeit részben ellensúlyozza az adóbevételek várható növekedése és a GDP növekedése.

Az MNB csütörtökön közzétett Inflációs jelentése szerint a csok bevezetése után az elhalasztott beruházások gyorsan realizálódnak. Így a már kiadott engedélyek száma alapján az idei évben akár további közel 5 ezer új lakás is megépül, amit 2017-ben a program felfutása követ, és ez további 5 ezer új lakás megépülését eredményezi. Összességében a program következtében két év alatt az újépítésű lakások megduplázódására számít a jegybank.

Ezek alapján az új lakásokra igénybevett csok

Ehhez jön hozzá a kamattámogatott hitelek idén 3, jövőre 5 milliárd forintos terhe. A használt lakásokra vonatkozó csok-kiadások tavaly 4,7 milliárd forintot tettek ki, idén és jövőre időarányosan ennek duplájával, nagyjából 10 milliárd forinttal számolnak a jegybanknál. 

Eközben a - részben a lakásépítésben - foglalkoztatottak számának növekedése emeli az szja- és járulékbevételeket, illetve a növekvő hatékonyságú áfabeszedés és az építések után beszedett plusz áfa is adóbevétel emelkedését eredményezi. A gazdaságélénkítő hatások az MNB szerint idén 20-25, jövőre 40-45 milliárd forint adóbevételi többletet jelentenek.

A lakásépítések várt élénkülése az MNB becslése szerint 2016 év végéig 0,3-0,4 százalékkal, 2017 év végéig 0,6-0,7 százalékkal emeli a GDP szintjét.