Zavartalanul folynak a kartellgyanús ügyletek az államosított hulladékkezelési bizniszben, írja a 444. A hulladékkezelést először 2011-ben alakították át Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség létrehozásával, amelynek tevékenysége nem volt egy sikertörténet: a magyarországi hulladékújrahasznosítási arány drámaian zuhant, arról nem is beszélve, hogy az egész rendszer szabályozását úgy találták ki, hogy szinte muszáj legyen a pályázó cégeknek kartellezni. 

Az ügyekben még a GVH is vizsgálódott, de aztán az egészet elsikálták egy törvénymódosítással, amely egyszerűen kivette az egész ágazatot azok köréből, ahol egyáltalán megállapítható a tisztességtelen piaci magatartás. Az OHÜ-t aztán 2014-ben megszüntették, és a hulladékkgazdálkodási területet átadták az FM alá tartozó Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) alá tartozó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóságnak. 

Ez azonban úgy tűnik, hogy nem hozott érdemi változást a dolgok menetében. A lap által megnézett pályázatok egy részét is utólag bírálták el, és többnyire ugyanaz a néhány cég és konzorcium nyer rajtuk. Ennél is érdekesebb, hogy a százmilliós, esetenként milliárdos nagyságrendű pályázatokat csomagokra osztják, és az egyes csomagokra folyton csak egyetlen ajánlat érkezik, vagyis a jelentkező verseny nélkül húzhatja be a pénzt. Egy 172 milliós, 14 részre osztott pályázatnál például kiderült, hogy ugyanaz a négy cég pályázott mindegyikre, de véletlenül pont úgy, hogy egyik részre sem adták be ketten. Az ügyleteken profitáló vállalkozások közül kitűnik az a karcagi cégcsoport (Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.), amelyet korábban a törvénymódosítással kimentettek.  

Vagyis hiába alakították át az OHÜ bukása után elvileg a rendszert, a helyzet nem változott: a csomagok nem lettek kisebbek, és a szabályozás a kartellezés felé tereli a hulladékgazdálkodási iparági szereplőket.