Magyarország éves költségvetésének negyvenszeresével egyenértékű vagyont fog közvetve és közvetlenül elpusztítani az éghajlatváltozás egy új, közgazdaságtani modellezésen alapuló számítás szerint, már amennyiben az emberiség nem lesz hajlandó a mostaninál többet tenni ellene.

A Nautre Climate Change nevű tudományos folyóiratban megjelent előrejelzés azt állítja, hogy ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának üteme nem változik számottevően, akkor a 21. század során a jelenleg forgó globális pénzügyi eszközök értékének várhatóan 1,8 százalékát kell majd leírni, ami összesen 2500 milliárd dolláros veszteségnek felel meg.

A legrosszabb esetben azonban ennek közel tízszeresére, 24 ezer milliárd dollárra is rúghatnak a klímaváltozás pénzpiaci költségei, ami gyakorlatilag a világgazdaság összeomlásával lenne egyenértékű. Még szerencse, hogy erre a tudományos modell szerint csak egy százalék az esély.

Valamivel optimistábban festene a kép abban az esetben, ha sikerülne betartani a tavaly decemberben Párizsban megkötött globális klímamegállapodásban foglaltakat, és a globális felmelegedés mértéke nem haladná meg a két Celsius-fokot. Ez 315 milliárd dollárral mérsékelné a várható pénzügyi kárt, az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének gazdasági árát is beleszámolva.

A cikk megállapításai tehát azt sugallják, hogy a klímaváltozás elleni harc hosszú távon gazdaságilag is megéri. Bár az éghajlatváltozás megfékezését célzó gazdasági-politikai lépéseket gyakran bírálják arra hivatkozva, hogy mérsékli a gazdasági növekedést és munkahelyeket sodor veszélybe, a most publikált modell szerint összességében pozitív hatással jár az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése, még ha a szén-, olaj- és gázipari cégek valóban meg is szenvednék ezt.

A kutatást vezető Simon Dietz, a London School of Economics tanára a The Guardian brit lapnak az eredményeikkel kapcsolatban elmondta, hogy többek között a nyugdíjalapoknak számolniuk kell a klímaváltozás jelentette kockázatokkal, és sokan közülük tisztában is vannak ezzel. Ugyanakkor a pénzügyi szektor egészét tekintve kevesen veszik komolyan a veszélyt.

A Dietz és szerzőtársai által kalkulált veszteségek részben az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által okozandó közvetlen károkból, részben az éghajlatváltozás egyes hatásainak - így például a hőmérséklet emelkedése vagy a szárazságok - számlájára írható bevételkiesésből adódik össze.

Ez volt az első olyan kutatás, amely fejlett közgazdaságtani modellezéssel próbálta előrejelezni a klímaváltozás várható pénzügyi hatásait. Mindazonáltal az utóbbi hónapokban a Világbank, a brit jegybank és a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G-20 csoport is felhívta a figyelmet a potenciális gazdasági veszélyekre, a davosi Világgazdasági Fórum pedig januárban azt valószínűsítette, hogy az 2016-os év legfőbb potenciális kockázati tényezője egy, az éghajlatváltozás okozta esetleges katasztrófa.