Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét az ATV-ben az elmúlt napokban kirobbant offshore-botrány kapcsán kérdezték a magyar vonatkozásokról.

Csepreghy elmondta, Magyarországon most van először olyan alaptörvény, amely megtiltja, hogy átláthatatlan cégek közpénzhez jussanak, és két elkülöníthető részre bontotta az offshore-ozást. Egyrészt rámutatott arra, hogy az Európai Unión belül van egy úgynevezett gazdasági offshore, mely szerint az egységes adópolitika hiányában tulajdonképpen minden uniós tagállam offshore-nak minősül, ahol kedvezőbb az adózási rendszer.

Az offshore másik fajtájával kapcsolatban azt mondta, az állam csak abban az esetben ad egy cégnek közpénzt, hogyha ki lehet deríteni, hogy ki a sor végén az utolsó tulajdonos, vagy részvénytársaság. Arra a kérdésre, hogy a hazai vonatkozású ügyekben miért fér bele a kormánynak Andy Vajna offshore-ozása és a letelepedési kötvények ügye, miközben Simor Andrást elővették, mert Cipruson jegyzett be céget, Csepreghy azt mondta:

Ha az én véleményemet kérdezi, nem fér bele.

A LMP offshore-ellenes törvényjavaslatainak immár harmadszori elutasításával kapcsolatban a miniszterhelyettes úgy fogalmazott, "egy olyan párt, aminek nincs esélye kormányra kerülni és nem kell felelősséget vállalni az ország pénzügyi helyzetéért, az könnyen mond olyat, hogy zárjunk ki bizonyos cégeket a gazdaságból". Ugyanakkor Csepreghy szerint a magyar GDP nagyságrendileg 60 százalékát adó vállalatok termelési láncában találnánk offshore-szereplőket, így ha ezek ellen komolyan fel akarna lépni a kormány, nagyon fontos cégekkel és azok több tízezer alkalmazottjával is kiszúrna.  

"Az átláthatatlanság ellen tudunk küzdeni. Amíg viszont nincs egységes adópolitika az Unión belül, nem szabályozhatjuk, hogy hova jegyezzék be a cégeket" - magyarázta Csepreghy.