Még a női gazdasági vezetők is "paprítigrisnek" nevezik azt a Németországban 2016 elejétől élő szabályt , miszerint a 100 legnagyobb cég felügyelőbizottságát legalább 30 százalékban nőknek kell alkotnia. Ahogy a világ legrégebbi gyógyszeripari vállalkozásának, a Merck KGaA egyik fb-tagja az AFP vasárnapi tudósításában elmondta: 

Az egész csak a jéghegy csúcsa (...) ennél sokkal fontosabb, hogy a nők megfelelő kompetenciával kerüljenek vezetői pozícióba. (...) Én elsírnám magam, hogy ha valaki azt mondaná nekem "te csak azért ülsz az igazgatótanácsban, mert nő vagy".

Claudia Nemat, aki a Deutsche Telekom vezetőségének a tagja, szintén úgy gondolja, hogy nem elsősorban kvótákkal kell a női egyenjogúságot megteremteni, hanem maguknak a cégeknek kell megértenie a nemi arányosság fontosságát:

Ugyanúgy szükség van nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező férfiakra és nőkre, fiatalokra és idősebbekre.

Németországban a férfiak által dominált gazdasági vezetői pozíciók nők előtt való megnyitásának a gyógyszeripari és távközlési óriások az úttörői, politikai síkon a szociáldemokraták verték keresztül nagykoalíciós partnerükön, a CDU-n a 30 százalékos kvótatörvényt. Ez a TOP10 alatti 3500 cégnek csak azt írja elő, hogy rendszeresen készítsenek jelentést arról, milyen célokat tűztek ki az esélyegyenlőség terén, és hogyan sikerült ezeket megvalósítani. 

 A DIW gazdasági think-tank vezetője, Elke Holst szerint a törvényi kvóta csak mérsékelt hatással volt a valódi esélyegyenlőségre. Ezt az állítását a DIW 10 éve tartó vizsgálatára hivatkozva tette, mely a 200 legnagyobb német vállalatot monitorozza női esélyegyenlőségi szempontból. 2015 végén még mindig csak a cégek 6 százalékának igazgatótanácsában ült női tag (a Volkswagennél vagy a Nivea-termékeket gyártó Beiersdorfnál egy sem) , a felügyelőbizottságok női tagjainak aránya is 20 százalék alatt maradt. 

A DIW előrejelzése szerint ebben az ütemben haladva még a felügyelőbizottságokban is csak 2040-re valósul meg a nemi egyenjogúság, az igazgatótanácsokban meg csak a következő évszázadra. Arról viszont élesen megoszlanak a vélemények, hogy az üzleti életben az egyenjogúságot kemény szankciókkal vagy inkább a nők képzésének erősítésével lehetne jobban elérni. Erica Mann, a Bayer első női it-tagja ez utóbbi mellett tette le a voksát:

Nem hiszek abban, hogy a szankciókkal el lehet érni a helyes hozzáállást. Az embereknek maguknak kell akarnia az esélyek kiegyenlítését. 

Mann szerint a kvóta jószándékú céljai ellenére kifejezett terhet jelenthet a vezetőségbe bekerülő nők számára, mert

mindenki saját képességei miatt akar elnyerni egy pozíciót, nem azért, mert egy kvóta segíti.

 A DIW elemzésében javaslatokat is megfogalmaz arra nézvést, hogyan lehetne a kvótán túl is elősegíteni a nők vezetői szerepekbe való bekerülését. Ezek között fő helyen szerepel a gyereket vállaló nők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása.