Szeptembertől már nem szakközépiskolába, hanem szakgimnáziumba járhat majd az, akinek a szülei azt szeretnék, hogy legyen egy szakmája, de azért érettségije is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig úgy tűnik, már el is készült a szakgimnáziumok kerettantervével, ami alapján az látszik, hogy ezek az iskolák még sokkal kevésbé fognak egy gimnáziumra emlékeztetni, mint a szakközépiskolák. 

Az EMMI március végén mutatta be a Köznevelési Kerekasztalnak a szakgimnáziumoknak szánt kerettantervét, az erre készült slide-okat pedig most az Index is megkapta. Ezekben az látszik, hogy 

A koncepció szerint a szakgimnazisták heti 22-23 órában vennének közismereti tárgyakat és heti 12-15 órában tanulnának szakmát a gyerekek. Összehasonlításként azok, akik most szakközépbe járnak, első évben 6, utolsóban 11 órában tanulják a szakmai tárgyakat. Ezzel együtt most is, és a jövőben is 35-36 órája lesz a gyerekeknek egy héten. 

Van, amiben ezután sem lesz változás, mindenki tanul majd annyi magyart, matekot és történelmet, mint eddig. Sőt, van, amiből több lesz, például informatikát most heti egy órában tanulnak a diákok egy évig, az új terv szerint pedig heti egy órában tanulnának két évig, ami még mindig kevésnek tűnhet a 21. században, de mindenképpen előrelépés.

A szakmai tárgyaknak pedig úgy csinál helyet az EMMI, hogy eldönti, melyik szakmához milyen természettudományt kell tanulni, vagy hogy kell-e egyáltalán. Vagyis míg eddig a szakközépiskolások is tanultak biológiát, fizikát, kémiát és földrajzot, a szakgimnazisták már csak az egyiket fogják tanulni, attól függően, hogy a minisztérium szerint melyik illik a szakmájukhoz. Így a kerettanterv szerint

• egészségügyi, erdészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi és szépészeti szakgimiseknek csak biológiát,
• gépészeknek, technikusoknak csak fizikát,
• kohászoknak, vegyészeknek és nyomdászoknak csak kémiát,
• bányászati, turisztikai és földmérő sulisoknak csak földrajzot kell majd tanulniuk,
• a vendéglátósok, kereskedelmi és gazdasági szakmát tanulók pedig tudomány helyett nyelvet tanulhatnak majd.

Ez azért problémás, mert nagyon megnehezíti a szakgimnazisták dolgát, ha neadjisten tovább akarnák tanulni, másrészt azt is megnehezítheti, hogy a diák mondjuk iskolát vagy szakmát váltson.

Vagyis az új rendszerben, még inkább, mint az eddigiben, már az általános iskola végén el kell döntenie a gyereknek vagy a gyerek szüleinek, hogy mivel akar foglalkozni egész életében, onnantól pedig csak reménykedhet, hogy jól döntött (például addigra is lesz szükség arra a szakmára mire munkába állna), mert esélye újra kezdeni vagy tovább tanulni egyre kevesebb lesz. 

Ez még csak tervezet, hogy mennyire végleges vagy hogy mikor tenné hivatalossá a kormány, azt nem tudni, mindenesetre kevesebb, mint fél év múlva elindul az új tanév a vadonat új szakiskolákkal, így egyre égetőbb kérdés, hogy mit és hogyan akar ott tanítani a gyerekeknek a kormány, és miért.