A Quaestor-ügy károsultjai szerint súlyos számolási hibát követett el a Kárrendezési Alap a napokban kiküldött elszámolásokban, a számok a Figyelő szerint sem stimmelnek. A hetilap cikke szerint sok Quaestor-ügyfélnél több hozamot vontak le a kártalanításnál, mint amennyit ténylegesen kerestek Quaestor-kötvényeiken.
A kártalanításnál minden quaestoros 30 millió forintig kapja vissza a befektetését, de csak a betett tőkéjét, annak hozamát nem. Így ha valaki 10 millió forintért vett Quaestor-kötvényt, és azon egy éven át 12 százalékos kamattal 1,2 millió forint hozamot ért el, akkor összesen 11,2 millió forintja ragadt a bedőlt brókercégben, viszont ebből csak az eredetileg betett 10 millió forintra jogosult.
A baj az, hogy a Quaestor kibocsátott egy olyan kötvényt, a QFH kamatozó kötvényt, aminek a kamatozását előre rögzítették. Vagyis amikor kibocsátotta a cég, akkor 10 000 forintért lehetett ilyet jegyezni, aki viszont mondjuk egy hónappal később vette meg a másodpiacon, az már mondjuk 10 100 forintot fizetett érte, aki pedig 11 hónappal később, az 11 100 forintot. Aki ekkor megvette, annak ilyenkor ez a 11 100 forint volt a befektetett tőkéje, vagyis nem az egész kamatperiódusban kamatozott neki a kötvénye. A Quaestor a számlakivonatokon viszont úgy számolt, mintha mindenki 10 000-ért vette volna a kötvényét, a többi rész pedig mind realizált kamat lett volna.
A kártalanításnál pedig egyszerűen összeadták a „Jóváírás (kamat)” címkéjű sorokon lévő összegeket, azt pedig figyelmen kívül hagyták, hogy ezek a kamatok nem realizált kamatok, hanem a teljes kamatperiódusra könyvelt kamatok. Ehelyett a kamatokat ki kellett volna vonni a feltüntetett vételárból, amin viszont látszik, hogy valaki rögtön kibocsátáskor vagy később vette a kötvényt, vagyis hogy mennyit realizált ténylegesen a hozamból.
A hibát pár károsult vette észre, akinek feltűnt, hogy valami nem stimmel a számokkal. A hiba valószínűleg nem szándékos, viszont rendszerszintűnek tűnik, vagyis a Figyelő szerint az sokakat érinthet, így azt mindenképpen rendezni kellene. A Kárrendezési Alap viszont egyelőre nem válaszolt a hetilap kérdésére, hogy látták-e a hibát, és terveznek-e valamit kezdeni a helyzettel.