Kedden megszavazta a parlament a jegybanktörvény módosítását, ami szerint bár az MNB alapítványainak szerződéseit ki kell adni,

Az alkotmányellenes elemektől megpucolt módosításra 112 igen és 61 nem szavazat érkezett az Országgyűlésben. 

A módosítóból az az elem is kikerült, ami szerint a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna, benne maradt viszont, hogy az MNB alapítványait az Állami Számvevőszék ellenőrzi, és az is, hogy Matolcsy György fizetését havi 5 millió forintra emelik, ahogy az is, hogy az alelnökök fizetése is 90 százalékkal emelkedik, nehogy elhappolja őket a piac. 

A parlamentnek még március 1-én benyújtott módosításában Bánki Erik fideszes képviselő azt javasolta, hogy az MNB cégeire és alapítványaira ne vonatkozzon az a törvény, ami szerint ezeknek az adatait ki lehet kérni közérdekű adatigényléssel, ha pedig nem adják, akkor pert lehet ezek miatt indítani. Ezt azzal az azóta szállóigévé vált érveléssel indokolta Bánki a javaslatban, hogy az alapítványoknak adott közpénz "elveszíti közvagyon jellegét". Hogy ebben mi a logika, azt a fideszes frakcióvezető Kósa Lajos próbálta elmagyarázni, több-kevesebb sikerrel.

Ez viszont még Áder János szerint is gyenge érvelés volt, aki ezért az Alkotmánybíróságnak küldte a törvényjavaslatot, amiről ott meg is állapították, hogy az alkotmányellenes. Ennek eredményeként ki is kellett adniuk az alapítványoknak a szerződéseiket, amikről itt találhat bővebb információt.

Bánki most hangsúlyozta, hogy a kedden elfogadott javaslatban már semmi nincs, ami ellentétes lehet az alaptörvénnyel. Ezt még a törvényalkotási szakaszban Péterfalvi Attila,  a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is igazolta, aki hangosan kritizálta Bánkiék előző próbálkozását. A cégek versenyképességéről szóló érvelés korábban már a Magyar Posta bizonyos adatainak titkosításánál is működött, az erről szóló törvénymódosításról az AB ugyanakkor döntött, amikor Bánkiék módosítását elutasította, a Posta ügyében viszont semmi kivetni valót nem talált.