Felelősségbiztosítás a vezetőknek, ezoterikus képzés, piacpárti szószólóknak juttatott állami milliók, világvége-kutatás, CÖF, középkor. Összegyűjtöttük az MNB-alapítványok pénzszórásának legkeményebb tételeit, amelyekből kiderül: nemcsak haveroknak, baromságokra is bőven jutott pénz.
A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok költései tele vannak méregdrága ingatlanokkal és extravagáns átépítési tervekkel, drága műkincsekkel és egy fokkal unalmasabb, de még mindig milliárdos nagyságrendű egyetemi támogatásokkal. A sorok között azonban rengeteg jóval kisebb összegű, de a maga nemében talán még ennél is bicskanyitogatóbb/szomorúbb/nevetségesebb tétel rejlik.
Nehéz megítélni, hogy a nagyságrendileg ezer szerződést tartalmazó listán melyik a legbotrányosabb tétel, de a maga nemében erős versenyzők az egyes alapítványok vezetőire kötött üzleti felelősségbiztosítások. Ugyanis az ilyen termékek célja nagyjából az, hogy a biztosító fizeti a cechet, ha a vezetők anyagi kárt okoznak, és ezt meg kell téríteniük. Magyarul
Három alapítvány (PADA, a PADS és a PADI) összesen évi 33,4 millióért vesz az AIG biztosítótól egy bizonyos BusinessGuard vezetői felelősségbiztosítást. A termék leírása egyébként felettébb mulatságos: eszerint “a társaságok vezetői egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy (...) döntéseikért felelősséggel tartoznak”.
Egy negyedik alapítvány, a Pageo 8,3 millióért vett felelősségbiztosítást egy D.S.A Weke Kft. nevű cégtől, amely egy újpesti panel hatodik emeletére van bejelentve, és a céginfó szerint 2014-ben még csak 5 millió forint volt az árbevétele.
Négy tételben összesen 28 milliót kapott a PADA és a Pageo alapítványoktól a John Henry Newman Oktatási Központ Kft., amely Sümegen tart fent egy keresztény fundamentalista bullshitre építő kamufőiskolát.
A kamudoktorok és “lovagok” vezette szervezet “a kontinentális felvilágosodás romboló hatása” ellen küzd, e szellemben rendez gazdaságetikai konferenciát, ad ki könyveket és elemzi az argentin szuverén adósságválságot az MNB-alapítványok pénzén. Az ő fejükben mindez egy közösségi Mini-Oxford.
Két tételben összesen 43,4 milliót kapott a Szánthó Miklós tulajdonában lévő Jogállam és Igazságosság Nonprofit Kft.
Szánthó a Fidesz által pénzelt álcivil Alapjogokért Központ zászlaja alatt szokta védeni a kormányt a külföldi és belföldi libsibolsi támadások elől. A zseniális nevű kft. konkrétan arra kapott 34,9 milliót, hogy az angolszász világban ismert Law and Economics (a jog gazdaságtani vizsgálata) tudományterületét a hazai jogi, gazdasági és politikai gondolkodásban is meghonosítsa, mindezt az Alapjogokért Központtal tandemben, 12 hónapon át.
Egy másik tételben 8,5 millió jutott a magyar és európai uniós fogyasztóvédelmi és pénzügyi szektor vizsgálatára. Ez utóbbit egyébként rejtély, hogy miért nem végzi el a pénzügyi felügyeleti jogkörrel bíró MNB, és miért kell kiszervezni.
Különösen mulatságos a PADA alapítvány egyik 1,5 millió forintos tétele, amelyet a Szabad Piac Alapítványnak fizettek ki Tom G. Palmer A jóléti állam után című könyvének magyar nyelvű kiadására. Palmer amúgy a szabadpiaci fundamentalista amerikai Cato Instutite munkatársa, a könyv alcíme pedig:
A többek között Somogyi Zoltán, Kész Zoltán és Seres László fémjelezte Szabad Piac Alapítvány viszi a Kapitalizmus című blogot. Tagjai ezen és más fórumokon is a piaci mechanizmusok felsőbbrendűségét, az állami beavatkozás káros jellegét hirdetik. Így aztán különösen furcsa, hogy az MNB-alapítványokhoz és a közpénzekhez fordultak, amikor könyvet akartak kiadni.
A Pageo összesen 39 milliót áldozott egy kutatócsoport Tudás, technológia, tehetség – válasz a globális kihívásokra, alkalmazkodóképes komplex modell fejlesztése projekt (energiarendszerek adaptív modellezése) című projektjére.
Ami eleve egy elég furcsa cím- és témaegyveleg, viszont az igazán érdekes a konzorcium összetétele. Az egyik szereplő a Huszár Games Kft. Ez a cég korábban történelmi témájú, kis költségvtésű stratégiai játékaival került be a sajtóba. Készítettek például játékot a Rákóczi-szabadságharcról, 1848-ról, illetve Hunyadi hadai címmel a török elleni 15. századi harcról is.
Tagja még a csoportnak Hetesi Zsolt fizikus kutató, ő kapta a legtöbbet, 11,7 milliót. Ő többször fellépett a Mosaic Transformation Agency által szervezett rendezvényeken, amely cég 70 millióért szerződött a Pageóval, és vezérei több szálon is összeköthetők az alapítvánnyal. (Erről itt írtunk részletesen.) Kapott pénzt egyéni vállalkozóként Molnár Géza Tisza-kutató is, aki 2009-ben legalább egy alkalommal fellépett egy Jobbik-rendezvényen.
Hetesi és Molnár kutatócsoportjának honlapján egyébként paranoiával vegyes világvégehangulat uralkodik, bár az is kiderül, hogy ez már tíz éve így van. 2014-ben például Hetesi azt jósolta, hogy “néhány éven belül feje tetejére állhat a megszokott világunk (azaz, hogy van vezetékes gáz és villany minden percben....)”. De gyorsan hozzátette, hogy ezt már 6 évvel korábban is megjósolta.
Bőven jutott pénz a Civil Összefogás Fórum egyik állócsillagának, Fricz Tamás politológusnak is, akinek cége, az Ajatomi Kft. 14 milliót kapott a Pageótól A demokrácia új modelljei kutatására. Külön 1,2 millió jutott Fricz 80 cikkének kiadására.
Bőven kapott Simon János, a Kodolányi Főiskola politológusa is, aki Fricz üzlettársa az Ajatomi Kft.-ben, és 2009-ben a CÖF alapítói között volt. CEPoliti Review Kft. nevű cége összesen 42,3 milliót vehetett fel kiadványok megjelentetésére, miközben 2014-ben még csak 5 millió volt az árbevétele.
Ezek között van például Politikai helyzetkép 2014 - Két választás között az ország című könyv, amely "a Miskolc Televízió által 2014. májusa és decembere között heti rendszerességgel sugárzott 55 perces elemző műsorának szerkesztett, írott változata".
Alapvetően dicséretes, hogy a Pallasz Athéné Geopolitikai Alapítvány támogatja az itthon méltatlanul keveset kutatott Afrika társadalomtudományi feltérképezését, és nincs okunk feltételezni, hogy a támogatottak nem lelkiismeretesen végzik dolguk.
Azonban mivel a kutatási beszámolókat nem teszik közzé, elég nehéz megítélni, hogy valóban értékes tevékenység folyik-e a köz pénzén. Egyes támogatási tételek szükségessége pedig első ránézésre elég erősen megkérdőjelezhető.
Ilyen például, hogy Az információs és könyvtári szektor kihívásai Kelet-Afrikában címen folyósítottak valakinek 1,5 milliót egy tanulmányútra. Olcsó populista hozzáállás lenne leszámolni, hogy ennyiből a kelet-magyarországi könyvtári szektor hány kihívását lehetne megoldani, de hogy inkább az akadémiai szférához viszonyítsunk: ez az összeg egy egyetemi adjunktus fél éves fizetése.
Szintén nehéz átérezni a nemzetstratégiai jelentőséget A tanzániai választások nemzetközi politikai következményei című kutatás kapcsán, amely 1,2 millióba került. A tétel egyébként idén márciusi, a választások pedig tavaly októberben zajlottak le, bár a következmények kikristályosodásához valóban idő kell. Már csak azért is, mert a vereséget szenvedett politikai erők nem igazán ismerték el, hogy minden rendben lett volna, pedig a kormány még a boszorkánylást is betiltotta a voksolás előtt.
Azzal egyébként nem lehet vádolni a Pageót, hogy túlzásba vinné az Afrika-kutatás finanszírozását, az alapítvány kicsit több mint félmilliárd forintot osztott ki, ebből pedig mindössze 17 millió jutott a kontinensre. Ami azonban mégis kitűnik, hogy nagyjából ugyanekkora összeg vándorolt a különböző szerződésekben a Pageótól Tarrósy István pécsi Afrika-kutatóhoz és érdekeltségeihez, kollégáihoz, tanítványaihoz. De az is lehet, hogy csak ügyesen pályáztak.
Voltak más, elég magasnak tűnő költségű projektek is, például féléves németországi tanulmányút 6,8 millióért vagy háromhónapos tajvani kutatás 5,2 millióért. Volt egy közel 9 milliós tétel is A természeti tényezők szerepének értékelése geopolitikai dimenzióban címen egy magánszemélynek 12 hónapos kutatásra.
A Pageo által finanszírozott kutatások között más érdekes tételek is vannak, például A Birodalom újraegyesítése a gazdasági és a justinianusi propaganda tükrében, amely 1,4 millió forintot kapott. Vélhetően ez az anyag azt taglalja, hogy hogyan akarta újraegyesíteni a Római birodalmat I. Iusztinianosz bizánci császár (527-565). Ugyanennyibe került A magyar kalandozó hadjáratok helye a 10. századi Európa gazdasági rendszerében című kutatás.
De nem maradt ki az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont sem, amely Mars Hungaricus in Gallia - A 17-18. századi magyar vonatkozású francia nyelvű stratégiai irodalom feltárása és publikációra való előkészítése címmel kapott 7 milliót. Bár a konkrét anyagok ismerete nélkül nem lehet objektívan megítélni ezeket a támogatásokat, az biztos, hogy a krónikusan alulfinanszírozott magyar tudományos életben máshol is lenne helye a pénznek.
(Borítókép: Matolcsy György befejezi beszédét Egyensúly és növekedés címû könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bankban. Az elsõ sorban Orbán Viktor miniszterelnök. MTI / Kovács Tamás)