Az EU-s forrásból jelenleg is zajló vasúti fejlesztések után a vonatok csak adminisztratív és technikai akadályok leküzdésével juthatnak át egyik országból a másikba, miközben a közúti szállítás akadálytalanul halad - írja a Magyar Idők.

A hodosi magyar-szlovén vasúti határállomást idén úgy villamosította uniós forrás felhasználásával a szlovén fél, hogy ott dízelmozdony segítsége nélkül a magyar áramnemű mozdonyt nem lehet szlovén áramneműre cserélni - mondta a lapnak a Rail Cargo Hungaria (RCH) vezérigazgatója.

Kovács Imre szerint a vonatok így nem tudnak megállás nélkül áthaladni egyik országból a másikba, sőt a villanymozdonyokat még át is kell vontatni az egyik villamosított vonalról a másikra. Ezért a szolgáltatásért a szlovén vasút alkalmanként 50 euró díjat kér.

Egy másik hasonló példa a lengyel-német határátmenet. Itt a decemberi, modernizálás utáni újranyitás után minden vonatnak meg kell majd állnia a nyílt vonalon, hogy a vonatbefolyásoló berendezést a mozdonyvezető átkapcsolja egyik ország rendszeréről a másikra. Kovács szerint nehezen érthető, hogy az EU miért finanszíroz olyan határátlépést segítő beruházásokat, amelyek aztán nem működnek.

Nyugaton már 1500 méteres tehervonatokat, vezető nélküli szerelvényeket terveznek, és a vasúti szállítmányok határokon át, csak árufuvarozásra használt korridorokon haladnak, térségünkben azonban teljesen normális, hogy kerülő út nélkül hónapokra, évekre ellehetetlenül a vasúti árufuvarozás pályaépítések miatt - mondta Kovács Imre a Magyar Időknek.