Elküldte a kormány az Európai Bizottságnak a 2016-os konvergenciaprogramját, amiben leírják, hogyan látják a gazdaság alakulását mostantól 2020-ig. Az anyagból kiderül, hogy nemhogy jövőre, de még négy év múlva sem lesz nullás a költségvetés, viszont 3 százalék fölött nő majd a gazdaság és 5 százalékosra csökken a munkanélküliségi ráta.
A 70 oldalas dokumentumban meglehetősen kevés szó esik arról, hogy konkrétan milyen közpolitikai változásokat tervez a kormány, legfeljebb pár homályos utalást találni itt-ott. Az egyik legkonkrétabb ígéret az, hogy az elektronikus fizetésre alkalmas terminálok terjedésének ösztönzésével igyekezne csökkenteni a hatalmasra duzzadt magyar készpénzállományt. De hogy mit jelent ez az ösztönzés, arról sem derül ki sok.
A konvergenciaprogram szerint jövőre megint 3 százalék fölé megy a növekedés, 2018-ban pedig még meg is dobja az uniós pénzek elköltése, utána viszont kicsit megint visszaáll 2020-ig. Az uniós projektekre 2018-ban tervezi majd a legtöbbet költeni a kormány (amit aztán mind visszakap az EU-tól), a GDP 3,6 százalékát, amiből 2020-ra csak 1 százalék marad.
A munkanélküliségi rátának még az idén kellene nagyot esnie, a tavalyi 6.8 százalékról 5.5-re, utána pedig 2020-ig 5,1 százalék lesz. Az infláció 2018-ban ugrik majd nagyot (talán az olajárak várható növekedése miatt), onnantól pedig 3 százalék lesz egészen 2020-ig.
Nullás költségvetés, az nem lesz az elkövetkező 4 évben, viszont a hiány a tervek szerint 2017-től folyamatosan csökken majd, jövőre viszont ugrik egyet. Az államadósság is csökken majd, de lassabban, mint ahogy a kormány még tavaly ígérte az EU-nak:
A konvergenciaprogramban van egy jó hír Matolcsy Györgynek is, ugyanis az NGM előrejelzése szerint
vagyis még évekig hatalmasat lehet kaszálni a régebben vett devizatartalék értékesítésével, hogy aztán a nyereséggel kitömhessék az MNB alapítványait. Az olajár viszont emelkedni fog a kormány szerint, egy hordó Brent olaj jövőre 42,6 dollárba kerül majd, 2020-ra pedig 50 dollárra emelkedik.