A kormány szándékai szerint szinte minden közpénzből működő állami vállalat gazdálkodási adatai titkosíthatóak lennének, visszamenőleg is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint viszont ez a terv alkotmányellenes, itt 14 oldalon keresztül részletezi, hogy pontosan miért. 

Az úgynevezett 99-es paragrafus szerint a köztulajdonban álló állami vállalatokra vonatkozó mostani szabályozás azzal egészülne ki, hogy „központi pénzügyi vagy külügyi érdekből” a „vagyonkezelési feladathoz kapcsolódó szerződések” nem lennének megismerhetőek.

A javaslat szerint a titkolózás lehetőségével azok a vállalatok élhetnének, amelyek energetikai, központi adatgyűjtő és feldolgozó vagy távközléshez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Ezek a vállalatok lényegében bármilyen adat kiadását megtagadhatják a tervek szerint, ami a működésükhöz kapcsolódik.

Ahogy ugyanis az állam terjeszkedni kezdett az államosításokkal különböző iparágakban, azzal szembesült, hogy mindezt közpénzből teszi. A közpénzre viszont vonatkozik az Infotörvény, hogy ellenőrizni lehessen az útját valamennyire, azaz kicsit nehezebben lehessen ellopni. Erre gondolták azt, hogy a piaci érdekei sérülnének az állami vállatoknak, ha esetleg utólag kiderülne, hogy mennyiért szereztek be szőnyegeket, vagy hogy mely magánszereplőnek adják tovább az olcsó gázt.  

Csakhogy Péterfalviék azzal is érvelnek, hogy most is van az alkotmány és az Infotörvény szerint lehetőség jogos gazdasági érdekre hivatkozni a bíróságon, és akkor tényleges üzleti titkot nem kell kiadniuk az állami cégeknek se.