A környező országokban két fő adóügyi trend látszik, egyrészt az adócsalás elleni küzdelem, másrészt hogy ellenőrizhetők legyenek a határokon átnyúló ügyletek – áll a Mazars régiós adóügyi összehasonlításában.
Utóbbinál a legfontosabb kérdés a transzferárazás szabályozása.
Ha például egy országból folyamatosan közpénzt akarna lopni a kormánypárt, akkor elég kézenfekvő lenne megbízni a barátait mondjuk túlárazott szolgáltatásokkal, például valami olyan nehezen mérhető területen, mint a kommunikáció vagy a tanulmányírás.
Ehhez hasonlóan, ha mondjuk egy vállalatcsoport csaló módon megúszná az adózást az adott országbeli eredménye után – azaz az államtól lopna pénzt –, akkor egyszerű lenne a külföldi leányától elképesztően drágán vennie árukat és szolgáltatásokat, addig, amíg nem szégyelli csökkenteni az adózás előtti eredményét az adott országban. Döntően ez ellen létezik a transzferárszabályozás, aminél elnagyoltan fogalmazva megadják, hogy hogyan kell bizonyítani az ellenőrző szervek felé, hogy transzferárak megfeleltek a piaci áraknak.
A transzferárszabályozás nemzetközi együttműködést kíván, jelentős részben erre vonatkozik az offshore-ozás elleni OECD-program, a BEPS is. Magyarország ebből a szempontból nem áll rosszul, például egy olyan alapvető szabályt, hogy transzferárakhoz kapcsolódó papírokat nem vesztheti el a cég, érdemben csak pár éve vezették be Oroszországban (2012), Szerbiában, Ukrajnában, Lettországban (2013), Albániában (2014), valamint Horvátországban csak az idén. Mondjuk azért még mindig nincs minden közép-kelet-európai ország adórendszerében jelen az ilyenfajta árszabályozás.
Az adócsalások ellen hasonló eszközökkel küzdenek a környező országok is, mint amiket mi is átvettünk. Így például online pénztárgépek működnek Bulgáriában, Horvátországban és Ukrajnában is. A Mazars fontos kezdeményezésnek tartja a fordított áfa minél szélesebb körű bevezetését az áfacsalások ellen. Csehország például tavaly vezette be építési-szerelési munkákra, a szemétre, a gabonákra, a mobiltelefonokra és egyéb IT-felszerelésekre.
A VAT az áfa, a CIT a társasági adó, a PIT az szja, az SSC pedig mindenféle, a munkaadó által fizetett társadalombiztosítási járulék (nálunk adóként ,szociális hozzájárulási adóként fut). A TP doc azt jelzi, hogy felelős-e az országbeli cég a transzferárai-dokumentációjáért
[Forrás: Mazars]
De úgynevezett belföldi összesítő jelentéseket kell küldeniük évek óta a cégeknek Szlovákiában, és idén már Csehországban is. Ukrajnában pedig már maga az adóhatóság vezeti minden érintett áfaszámláját.
Közben persze azt sem szabad elfelejteni, hogy minél erősebb ellenőrzést vágnak a cégek nyakába, annál nagyobbak lesznek az adminisztrációs költségek, ami különösen a kisebb vállalkozások életét teszi nehézzé.