Nem küldték idén haza a nyereségüket osztalék formájában a legnagyobb magyarországi autóipari cégek, viszont félre tudtak tenni egy csomó pénzt, amiből fejleszthetnek majd. A munkaerőhiány miatt a bérek is emelkedtek az Audinál, a Mercedesnél és a Suzukinál is, miközben még többen is dolgoztak tavaly a cégeknél, mint 2014-ben. Jól ment a magyar autóiparnak tavaly, de 2016 első három hónapjában kiderült, hogy miért kockázatos, ha csak erre építkezik a magyar gazdaság.
Jó éve volt 2015-ben a három legnagyobb magyarországi autógyárnak: az Audi, a Mercedes és a Suzuki összes bevétele csaknem 45 százalékkal nőtt 2014-hez képest: bár osztalékot egyik cég sem fizetett a részvényeseinek,
A három nagy gyár közül az Audi termelte ki a legnagyobb nyereséget, összesen 442,77 millió euró profit keletkezett a cégnél, ami több mint 130 millió euróval több a 2014-es nyereségnél. A nagyok közül viszont a Suzukinak javított 2014-hez képest a legnagyobbat az adózott eredményt tekintve: tavaly 58,49 millió eurónyi profitot hoztak össze, ami több mint 39 millió euróval több a 2014-es eredménynél. A Mercedes eredménye viszont nem változott nagyot: 2015-ben 65 millió eurónyi profitot termeltek meg, ami csak 2 millióval több a 2014-es adózás utáni eredményüknél.
Az autógyáraknál 2015-ben nagyon pörgött a termelés: az Audi 160 ezer, a Mercedes 180 ezer, a Suzuki pedig 185 ezer autót gyártott le. Mindez persze nagyrészt exportra készült, ami meglátszik a cégek árbevételén is: az Audi exportjának nettó árbevétele csaknem 1 milliárddal 8,3 milliárd euróra, a Mercedesé 0,6 milliárddal 3,4 milliárdra, a Suzukié pedig 0,4 milliárddal 1,8 milliárdra nőtt, ez pedig a teljes árbevétel nagyjából 90-95 százalékát tette ki a legtöbb esetben.
2014-ben az Audi 10 millió, a Mercedes pedig 63,8 millió eurónyi profitot küldött haza osztalék formájában, tavaly viszont a részvényesek nem kaptak pénzt a részvényeik után. A Suzuki tavaly és tavalyelőtt sem fizetett osztalékot. Ennek az lehet az oka, hogy mindhárom gyárban nagyobb fejlesztésekre készülnek, ezért jobb stratégiának láthatták a felhalmozást a nagy dobások előtt. A Mercedes a kecskeméti gyárát tervezi fejleszteni, az Audinál szintén új modell bevezetésére készülnek, a Suzuki fejlesztéseiről pedig egyelőre nem tudni semmi konkrétat, de a pénzügyeik alapján nem lenne meglepő, ha a cég is új fejlesztésre készülne.
Az is érdekes, hogy bár az autóipart tavaly már bőven elérte a több iparágban is felbukkanó munkaerőhiány, mindhárom cég több embert alkalmazott 2015-ben, mint 2014-ben (Az Audinál 2015-ben 11 ezer 411, a Mercedesnél 3715, a Suzukinál pedig 285 ember dolgozott). A munkaerőhiány hatása viszont a bérek alakulásán is meglátszott: amíg ugyanis az Audi csaknem 7, a Mercedes 12, a Suzuki pedig 8,4 százalékkal költött többet a dolgozók béreire 2015-ben 2014-hez képest, az alkalmazottak száma csak 1 százalékkal nőtt az Audinál és a Suzukinál, és 8 százalékkal a Mercedesnél. Ez tehát azt jelenti, hogy
A három nagy autógyár jó teljesítménye egyébként a tavalyi 2,9 százalékos GDP-növekedéshez is rendesen hozzájárult, viszont jól látszik, hogy az autóipar magyar iparon belül betöltött dominanciája kétélű fegyver, hiszen az elég gyatra, 0,9 százalékos első negyedéves magyar GDP-adatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is részben a járműipar megtorpanásával magyarázta.
A járműipar magyar gazdaságon belüli súlya jelentette kockázatot nemzetközi szervezetek és felmérések is rendszeresen fel szokták emlegetni: legutoljára világ egyik vezető üzleti iskolájának számító svájci IMD versenyképességi felmérésében figyelmeztettek rá, hogy nagyon kockázatos, hogy a magyar gazdaság túlságosan függ az uniós projektektől és az autóipartól.