Úgy fest, végleg eldőlt, hogy a jövő évi költségvetési törvény nem módosítja az alternatív iskolák szempontjából hátrányosan a köznevelési törvény állami támogatásokról szóló részét.
A Parlament törvényalkotási bizottságának összegző módosító javaslatából kiderül, hogy az alternatív iskolákat hátrányosan érintő - vagy legalábbis igencsak félreérthető - mondatrész teljesen kikerül a szövegből, amiben így semmilyen változás nem lesz a most is hatályos szövegrészhez képest.
Fellélegezhetnek azok az óvodaüzemeltetők is, akik különféle pedagógiai megfontolásokból nincsenek nyitva minden nap legalább nyolc órát.
A vonatkozó szövegrész úgy módosult - és így megy majd a parlament elé a zárószavazásra -, hogy a fenntartáshoz központi költségvetési támogatás akkor nem igényelhető, ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a hat órát.
A pánikot keltő korábbi módosító legalább nyolc órás nyitvatartáshoz kötötte a támogatás folyósítását, ami a hat órát nyitvatartó Waldorf ovikat ölte volna meg. Most a törvényhozók az ő működésükhöz igazították a szöveget.
Egy korlátozás azonban mégis bekerül majd a törvány szövegébe: a módosító javaslat szerint, ha a nyitvatartás nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben, csak részben hívható le. Úgy tudjuk, hogy ezek az ovik - főként a hat órát nyitvatartó waldorfok - időarányos támogatást kapnak a jövő évtől.
Az alternatív iskolák kapcsán a felháborodást az okozta, hogy a jövő évi költségvetési tervek közé mindenféle előzetes egyeztetés nélkül az NGM-ben bepréselték, hogy az alternatív kerettantervekben rögzített pedagógia programok, oktatásszervezési sajátosságok (eltérő ütemezés, tömbösített órák, epochális rendszer, kooperatív tanulásszervezés, támogató mentorok, akár eltérő tartalmú tanterv stb. stb.) a jövőben olyan, a kötelező feladatellátás feletti többletszolgáltatásnak minősülnének, amiért költségvetési többlettámogatás nem igényelhető. (Bár ettől eltérő értelmezésekkel is lehetett találkozni, a lényeg, amiben mindenki egyetértett, hogy a megfogalmazás zavaros volt.)
Úgy tudjuk, az EMMI-ben sem értették, hogy mi szükség erre a változtatásra, és lobbiztak azért, hogy a bizonytalanságot okozó rész kikerüljön a módosítóból.
Az EMMI azzal érvelt, amit korábban a tervek ellen tiltakozó iskolák is hangoztattak: hogy az alternatív programmal dolgozó iskolák tanulói is részt vesznek a kompetenciamérésekben, az érettségi követelmények is megegyeznek az állami intézményekben tanuló diákokéval. Ez azt jelenti, hogy az alternatív kerettantervek nem ráépülnek a miniszter által kiadott tantervekre, hanem azok mellett, azokkal egy szinten állnak. Ezekben az iskolákban tehát semmiféle "többletszolgáltatásról" nincs szó, csupán más eszközökkel és más szemléletben érik el ugyanazokat az oktatási célokat. Emiatt nem lehet többletszolgáltatás semmi olyasmi, ami szervesen kapcsolódik az adott alternatív iskola pedagógia programjához, tehát pénzelvonásról sem lehet szó.
Úgy látszik, az NGM-ben elfogadták ezt az érvelést.