Júliusban kezdődik a nyaralási szezon. Külföldi út előtt gyakori kérdés, hogy bankkártyát vigyünk magunkkal, vagy vásároljunk valutát egy pénzváltónál. Több szempontot is kell mérlegelnünk. Hogy miket, azt Csernok Miklós, a kiszámoló blog szerzője gyűjtötte össze.
Észnél kell lenni, hogy hol használjuk a kártyát, az egyiptomi bazárban nem biztos, hogy bölcs gondolat kiadni a kártyát a kezünkből. Elrettentő videók a kártyás csalásokról itt találhatóak.
Az egyik a biztonság. A kártyánkkal nem vagyunk annyira kitéve a zsebtolvajlás veszélyeinek, viszont készpénzzel bárhol fizethetünk. Nem futunk bele olyan kínos szituációkba, hogy az adott helyen nem tudnak kártyát elfogadni, vagy tudnak, de a miénket nem fogadják el.
A másik ilyen mérlegelendő probléma a költség. Vagy a valutavásárláson bukunk pénzt a pénzváltónál, vagy a bankunk számol fel pénzváltási költséget a külföldi használat miatt.
Budapesten viszonylag olcsón váltunk pénzt. Érdemes ott váltani, ahol sok pénzváltó van egymás mellett, mint például a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Blaha Lujza téren. Ezeken a helyeken a vételi és eladási ár között ismertebb valutáknál másfél-két forint szokott lenni, vagyis 0,5 százalék van a két árfolyam között. (Bár ez nem feltétlen így van, mondjuk azt, hogy 0,25-0,25 százalék a középárfolyamtól az eltérés.) Ehhez még adjuk hozzá a tranzakciós illetéket a pénzváltásra (0,3%) és azért is fizetnünk kell, ha a bankból készpénzt veszünk fel. Ez újabb 0,6 százalék tranzakciós illetéket jelent, plusz a bank által felszámolt egyéb pénzfelvételi költség is minket terhel.
Attól függően, hogy a bankból vesszük-e ki a szóban forgó összeget, vagy eleve készpénzünk van, az utcai pénzváltás költsége az adók miatt is 0,6-1,2 százalék között van, ha sikerül olcsó pénzváltót találnunk a közelünkben. Vidéki városokban általában némileg többe kerül a pénzváltás, ahol nincs annyi pénzváltó egy helyen.
Azonban itt még nincsen vége a történetnek. Hiszen nem biztos, hogy nekünk dollárra vagy euróra van szükségünk, ha Törökországba, Egyiptomba vagy mondjuk Izraelbe utazunk. Persze, a turistáktól mindenhol elfogadják az eurót és a dollárt, csak ne tudjuk meg inkább, milyen rossz árfolyamon váltják be nekünk a boltban a valutánkat. Gyakran 20-25 százalékkal a hivatalos árfolyam alatt számítják be nekünk a külföldi bankjegyeinket. Azonban külföldön nem tudjuk, hol van olcsó pénzváltó és gyakran reptereken, vasútállomásokon kényszerülünk pénzt váltani, szintén nagyon kedvezőtlen árfolyamon.
Amikor hazajöttünk, vissza is kell váltani a felesleget, ami megint csak költség. Már ha egyáltalán vissza lehet. Ha nem, akkor lesz rengeteg sékelünk, egyiptomi fontunk, török líránk, amit vagy felhasználunk még valaha, vagy nem. Az érméket pedig még az ismert valutákból sem szokták visszaváltani. Ezzel a veszteséggel is érdemes számolni, ha már a pénzváltás költségeivel kalkulálunk.
Ami viszont a valutaváltás mellett szól: tudjuk időzíteni a valutavásárlást, akár két hónappal utazás előtt is vehetünk eurót, dollárt, amikor éppen kicsit megerősödik a forint. Kis szerencsével ezen is nyerhetünk akár 1-1,5 százalékot is.
A másik lehetőségünk a bankkártya külföldi használata vásárlásra és helyi valuta felvétele ATM automatákból. (Azonban ehhez is érdemes megnézni a belinkelt videókat. Jobb körültekintőnek lenni, mint kifosztottnak.) Mielőtt megnéznénk, hogy mennyibe kerül a külföldi kártyahasználat, néhány fontos információ, ha külföldön szeretnénk használni a bank- vagy hitelkártyánkat:
Akkor nézzük a bankkártya használatának a költségeit. Nem meglepő módon, a bankok is számolnak fel pénzváltási költséget. Ennek két lehetősége adott: vagy a bank maga váltja át a devizát forintra, vagy a kártyatársaság (Mastercard, Visa) árfolyamát használja.
Sokan nem tudják, minden bankkártyának van egy elszámoló devizája, ami idehaza vagy dollár vagy euró. Minden nem forintos vásárlást erre a devizára vált először a kártyatársaság és erről konvertálják forintra a költést, általában már a bankok. Ha például török lírában vagy izraeli sékelben vásárolunk, azt először a Mastercard euróra váltja ezen az árfolyamon, majd a bank tovább váltja forintra az így kapott összeget.
Néhány példa egy-egy bank által használt elszámolási árfolyamról, illetve a külföldi pénzfelvétel költségeiről:
Budapest Bank:
A kártyahasználatkor történő pénzváltás árfolyamát itt lehet ellenőrizni. Egy euró középárfolyama és eladási árfolyama között 4 forint különbség volt, ez durván 1,2 százalék költség. Magyar nem budapest bankos ATM-ből 1 százalék, minimum 590 forint, plusz 0,6 százalék a felvétel díja, külföldön 1790 forint, plusz 0,6 százalék.
Citi Bank:
A bankkártyás vásárlás költségeit itt lehet ellenőrizni. Elég komoly levonással néz szemben, aki bankkártyával vásárol külföldön. Euró esetén például 4,5 százalék az eltérés a középárfolyamhoz képest, ennél bármelyik utcai pénzváltó jobb árat ad. Pénzfelvétel díja külföldön 1,5 százalék.
Erste Bank:
Itt vannak az árfolyamok (számlakonverziós árfolyam). Jelenleg eurónál 2 százalék az eltérés a középárfolyamhoz képest. Pénzfelvétel díja külföldön 1123 forint, plusz 2,29 százalék.
Gránit Bank:
Az árfolyamok itt megtalálhatóak, a deviza árfolyamot kell nézni. A külföldi pénzfelvétel költsége kártya és számlafüggő, de általában 1,3 százalék, plusz 500 forint.
A banki átváltási árfolyamok tehát komoly szórást mutatnak és nem feltétlen kedvezőek. Ha hozzávesszük még a külföldi pénzfelvétel díját is, még komolyabb költségről beszélünk. Indulás előtt tehát érdemes felhívni a bank ügyfélszolgálatát és érdeklődni a külföldi kártyahasználat költségeiről, hogy ne itthon kelljen szembesülni a nem várt költségekkel.
Ha tudjuk, mennyibe fog kerülni a pénzváltás, az egyéb tényezők figyelembe vételével már könnyebb jó döntést hozni. (A bankkártyák mellé kérhető utazási biztosításokról itt található friss cikk.)