Folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, s már kezd ijesztő méreteket ölteni. Idén az első három hónapban a vállalatok 36 ezer munkavállalót szerettek volna felvenni, de nem sikerült megfelelő jelentkezőket találniuk. A költségvetési szektorban további 14,5 ezer állás maradt betöltetlenül, tehát a munkaerőpiacon összesen több mint 50 ezer betöltetlen állás volt - írta a Világgazdaság.

A lap gyűjtése szerint bár a költségvetési szférában évek óta stabil a betöltetlen állások aránya, addig a versenyszférában 2012 óta folyamatosan növekszik a szám. Négy éve még kevesebb, mint a mostani fele, 0,8 százalék volt az üres pozíciók részaránya, mára ez 1,7 százalék. De az előző negyedév 1,4 százalékos adatához képest is nagyon megugrott a szám 2016 elején.

Az ágazatok közül az informatikai és kommunikációs szektorban a legrosszabb a helyzet, itt az állások 3,5 százalékát nem tudják betölteni a cégek. 2016 első három hónapjában 2900 volt, összesen 22 ezerre rúg a betöltetlen pozíciók száma az ágazatban - mondta a lapnak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

A 22 ezres számot egy tavalyi ágazati felmérésből állapították meg, amely az interneten is elérhető, és néhány hónapja az Index is beszámolt róla. Nagy vonalakban arról ír: nagyon sok új munkahelyet lehetne teremteni a szektorban, ha jobb lenne a képzési-oktatási rendszer.

Abszolút értéken a feldolgozóiparban a legnagyobb a baj, innen 15 ezer dolgozó hiányzik. A munkaerőhiány itt kétszer akkora, mint négy éve volt. A bányászat és kőfejtés kivételével lényegében minden ágazatban nőtt az üres állások száma, több szektorban is a duplájára 2012 óta.

Az is látszik az adatokból, hogy a valós munkaerőhiány nagyobb lehet még annál is, mint amit ezek a számok mutatnak. Ennek az az oka, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.

A romló helyzetért részben a demográfiai helyzet, részben a kivándorlás, részben pedig az oktatási rendszer strukturális problémái a felelősek szakértők szerint - írta a Világgazdaság.